Vizet találtak a Jupiter egyik holdján

A jeges felszín alól előtörő vizet találtak a NASA kutatói a Jupiter Europa nevű holdján a Hubble űrteleszkóp felvételein. A kitöréseket a hold déli pólusa körül fedezték fel, az eredményeket az Amerikai Geofizikai Egyesület San Franciscó-i ülésén jelentették be. 

Az Europáról eddig is azt tartották, hogy a jeges felszín alatt folyékony vízóceánok lehetnek, a hold eddig is a földön kívüli élet keresésének egyik elsődleges célpontja volt. Ez a mostani eredmény az első alkalom, hogy a folyékony víz jelenlétére bizonyítékot találtak a kutatók.

„A déli pólus körül talált vízpára megerősíti annak lehetőségét, hogy az Europán kialakulhatott az élet” – nyilatkozta a tanulmány vezető szerzője, Lorenz Roth, a San Antonió-i Délnyugati Kutatóintézet munkatársa. „Ugyanakkor egyelőre nem tudjuk, hogy a pára valóban a jégfelszín alatti vízből származik-e.” A szakemberek szerint a vízpára valószínűleg a jégfelszín repedéseiből tör fel, de nem tudni, hogy a repedések leérnek-e a jég alatt hullámzó óceán felszínéig, vagy a pára a megolvadt jégből származik.

A Hubble felvételei alapján az Europa a második hold a Naprendszerben, ahol vízpára jön létre. A Cassini űrszonda 2005-ben a Szaturnusz Enceladus nevű holdján talált vízpárát, szintén a hold déli pólusa körül. További hasonlóság, hogy a szakemberek szerint az Europán is csak akkor látható vízgőz, amikor az anyabolygójától a lehető legmesszebb kerül a keringés közben – ezt már az Enceladus esetében is megfigyelték. Ennek magyarázata az lehet, hogy a Jupiterhez (illetve az Enceladus esetén a Szaturnuszhoz) közel érve a gravitáció olyan nagy, hogy a repedések összehúzódnak.

Az Europán egy 2012 decemberében készített megfigyeléssorozat fedte fel a vízpárát. A Hubble-ra szerelt spektrográf egy halvány ibolyántúli fényt vett észre a hold déli pólusa felett kialakuló sarki fényben. A sarki fény kialakulásáért a Jupiter erős mágneses mezeje felel, ami annyira felgyorsítja a hold felé tartó részecskéket, hogy azok felhasítják a felszín közelében lévő pára vízmolekuláit, az így felszabaduló hidrogén- és oxigénatomok könnyen azonosítható nyomait észlelte a spektrográf.

A tanulmány társszerzője, Joachim Saur elmondta: a Hubble határait feszegetve sikerült bizonyítékot találni a jelenségre. Az igazi lehetőséget csak az űrtávcső legutolsó nagyjavítása adta meg, amit még a 2009-es STS–125-ös számú küldetés keretein belül végzett el az Atlantis űrsikló legénysége. Az Europa felé legközelebb 2022-re terveznek missziót, az Európai Űrügynökség JUICE nevű szondája a Jupiter három jeges bolygóját, a Ganimédészt, a Kallisztót és az Europát vizsgálja majd.