Bonyolult volt a neandervölgyiek nyelve

Számítógépes szimulációval bizonyították be, hogy a neandervölgyi ember is összetett beszédre volt képes, akár csak a modern ember, a Homo sapiens. Az izraeli Kebara-barlangban talált 60 ezer éves nyelvcsontleletről már 1989-ben megállapították, hogy az nagyon hasonlít a modern emberére, de csak most mutatták be, hogy a szervet hozzánk hasonlóan használta. A felfedezés megingathatja azt a meggyőződést, hogy összetett módon csak a Homo sapiens képes beszélni – írja az MTI.

A nyelvcsont a nyelvet, a gégét és a garatot rögzíti, izmok erednek belőle és tapadnak hozzá, a beszédhez tehát nélkülözhetetlen. A majmoknál nem abban a pozícióban helyezkedik el, mint az embernél, esetükben hangzók formálására nem alkalmas. 

Egy nemzetközi kutatócsoport háromdimenziós röntgensugaras képalkotó eljárással és mechanikai modellezéssel vizsgálta meg a neandervölgyi csontkövületet. A számítógépes szimuláció megmutatta, hogyan viselkedett a nyelvcsont a körülötte lévő csontokkal kapcsolatban.

Stephen Wroe, az ausztrál New Englandi Egyetem tudósa, a kutatás vezetője elmondta: a modellkísérletek bizonyították, hogy a Kebarában talált nyelvcsont nemcsak olyan volt, mint a modern emberé, de nagyon hasonló módon használták. Wroe szerint a felfedezés megváltoztatja a Neander-völgyi ősemberről alkotott képet: a beszéd és a nyelvhasználat képessége ugyanis az egyik alapvető tulajdonság, amely emberré tette az embert. Ha a neandervölgyi beszélt, akkor tényleg ember volt - hangsúlyozta a kutató.

A közkeletű felfogás szerint az összetett nyelvi rendszer mintegy 100 ezer évvel ezelőtt jöhetett létre, és csak a Homo sapiens volt képes így beszélni. Az izraeli Kebara-barlangban feltárt nyelvcsontkövület azonban annyira hasonlít a mai ember nyelvcsontjához, hogy módosíthat az elméleten.

A nemrégiben Spanyolországban felfedezett, több mint 500 ezer éves nyelvcsontmaradványokat a modern és a neandervölgyi ember rokonának tartott heidelbergi embernek tulajdonítják. Ezeknek a leleteknek a modellvizsgálata még várat magára, ám Wroe szerint valószínű, hogy igen hasonlóak lehetnek a modern emberéhez és a neandervölgyiekéhez, ami azt jelenti, hogy a beszéd kialakulását még korábbi időpontra kell helyezni.

A szakember hangsúlyozta, igen óvatosak voltak, nehogy azt sugallják, hogy kétségkívül bizonyítottak bármit is a neandervölgyi ember beszédével kapcsolatban, de úgy vélte, hogy felfedezésük segíthet meggyőzni a szakemberek nagy részét.