További Tudomány cikkek
Napok óta és még legalább a jövő hétig köd borítja az országot. A Dunántúlon olyan volt a karácsony, mintha egy szürke felhőből tűntek volna elő a kivilágított fenyőfák, Budapesten pedig még január elején is Budát siratja Pest. Az Index szerkesztősége felé haladva ma reggel úgy tűnt, a Margitsziget is elveszett. Joggal kérdezzük felháborodottan, mi ez az idő?!
Az, hogy a rakparttól nem láttuk reggel a Margitszigetet, bizonyítja, hogy ködről van szó, és nem sima páráról. A köd definíciójába tartozik ugyanis, hogy a látótávolság egy kilométernél kisebb. Az sem tévedés, hogy felhőszerű a jelenség, hiszen a felhők is ilyen, nagy páratartalmú levegőből vannak, csak a ködnek a legalsó rétege a földfelszínt éri.
De hogyan keletkezik? És főleg: MIÉRT?!
– kérdezzük az állandó szürkeség depressziós nyomása alatt.
A levegőben állandóan van vízgőz, de amikor a hőmérséklet eléri a harmatpontot, a pára kicsapódik (ezt hívjuk kondenzációnak). Vagy még tudományosabban, a levegő folyékony vízre nézve telítetté válik. Egyszerűbben: a levegőben lévő vízgőz vízként csapódik ki. Amikor a harmatpont a fagyáspont alá süllyed, azt fagypontnak hívják, ekkor a vízgőzből nem harmat, hanem zúzmara vagy dér lesz. A víz egyébként azért nem folyik el, és marad a levegőben, mert a vízcseppek csak a milliméter ezredrésze méretűek.
Köd akkor képződik, amikor
- nagy a pára
- lehűl a levegő
- két különböző hőmérsékletű, de a telítési viszonyokhoz közel álló levegőréteg keveredik
Általában a feltételek közül egyszerre több is fellép.
8
További képeinkért kattintson a fotóra!Galéria: Még egy ködös napFotó: Barakonyi Szabolcs
A ködnek fajtái is vannak, attól függően, hogyan keletkezik. Lehet kisugárzási köd, advekciós köd vagy lejtőköd. Nekünk ezekben a hetekben a nyugvó vagy kisugárzási köddel (más néven páraköd) van dolgunk, de egyébként is ez a leggyakoribb ködfajta. Általában szárazföld felett alakul ki, derült hűvös éjszakákon, amikor a szél sem fúj, és a földfelszín kisugárzása miatt a talaj feletti légréteg a harmatpont alá hűl. Pontosan ez történik most Magyarországon, tudtuk meg Cséki Gergőtől, az Időkép meteorológusától.
A városokban azért is gyakoribb a köd, mint a vidéken, mert itt szennyezettebb a levegő. Por, füst, korom- és hamurészecskék lebegnek itt a levegőben, és a vízgőz kicsapódását igencsak megkönnyítik. Ezek lesznek a kicsapódást elősegítő, úgynevezett kondenzációs magvak. Ráadásul városban általában gyengébb a légmozgás, mint mondjuk az alföldi prérin, nincs szél, ami elfújná a szürkeséget.
A lényeget: mikor tűnik el?
A köd általában akkor oszlik, amikor a Nap végre melegíteni kezdi a talajt és a levegőt, az pedig egyre több páraszemcsét vesz újra magába. A köd eloszlását a szél is segíti, ha pedig nem melegszik a levegő, hanem tovább hűl, a kicsapódott vízszemcsék megnagyobbodnak, nem tudnak tovább lebegni a levegőben, és egyszerűen leesnek.
8
További képeinkért kattintson a fotóra!Galéria: Még egy ködös napFotó: Huszti István
Az Időkép nem sok jóval kecsegtet: egészen a hónap közepéig marad a köd, pára, amit 15-e körül havas eső vált majd. Igaz, most hétvégén, szombat este és vasárnap átmenetileg eső lesz földre szállt felhők helyett, de lehet ennek örülni? A köd várhatóan jövő hét elején tér vissza.
Az sem jó hír, hogy másoknak még rosszabb. A világ legködösebb településén, a kaliforniai Point Reyesben vagy az új-fundlandi Argentiában évente több mint kétszáz nap ködös. Ehhez képest Magyarországon csak évi 20-100 napot kell egy-egy felhőben eltöltenünk.
Ezeken a napokon jobban oda kell figyelni arra, mit veszünk fel reggel, ugyanis ilyenkor könnyebben megbetegszünk. Az autósoknak és a bicikliseknek nappal, a városban is lámpát kell használniuk (bizonyos esetekben ködlámpa fel, távolsági fényszóró le), és érdemes lassabban közlekedniük, a gyalogosoknak pedig nem árt kétszer körülnézniük a zebránál.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
