![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
További Tudomány cikkek
-
Az Eiffel-toronynál is nagyobb aszteroida tart a Föld felé, péntek 13-án lehet a találkozó
- Felszín alatti barlangot találtak a Holdon
- Nem mindegy, mit használunk a kutyánk szobatisztaságra neveléséhez
- Így csavarják el a szívünket a kutyusaink
- Veszélyben a férfiak termékenysége, és ebben is a mikroműanyag a ludas
A Herschel űrtávcső megfigyelései alapján a törpebolygó két pontjáról is vízpára áramlik az űr felé. Azt azonban majd csak a 2015-ben érkező Dawn űrszonda mondhatja meg, hogy gejzírek vagy kriovulkánok okozzák-e a jelenséget.
Az Enceladus és Europa holdak után egy harmadik jeges égitestnél is sikerült kimutatni, hogy fagyott vízpárát ont magából. A Ceres azonban nem hold, hanem egy törpebolygó: 950 km-es átmérőjével a legnagyobb égitest a kisbolygó-övben. A kutatók régóta gyanították, hogy jelentős részben jégből állhat, és az új megfigyelések megerősítik ezt a feltételezést. Az eredményeket bemutató szakcikk 2014. január 22-én jelent meg a Nature folyóirat online felületén.
![l](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/544/5446/54463/5446352_0cb294dce430814cd0b6b2656aa923da_wm.jpg)
A Cerest négy alkalommal is vizsgálta a Herschel-űrtávcső a távoli infravörös tartományban dolgozó HIFI-műszerével, és jelentős eltéréseket talált a víz mennyiségében. Egy alkalommal egyáltalán nem észleltek vele vízjeget, de a másik három alkalommal is ingadozott a jel, összhangban a törpebolygó 9 órás forgási periódusával. Bár a HIFI nem volt képes felbontani a Ceres képét, ezek alapján mégis meg lehetett állapítani, hogy a felszín két szűk pontjáról ered a vízpára. Látható fényben készült felvételekkel összevetve kiderült, hogy a források kb. öt százalékkal sötétebbek, mint a környező területek. A sötétebb felszín több hőt tud elnyelni a Nap sugárzásából, így onnét a vízjég is is könnyebben szublimálhat.
„Ez az első eset, hogy egyértelműen sikerült vízpárát kimutatni a Ceres vagy bármely más kisbolygóöv-beli égitest körül, és igazolja, hogy a Ceresnek jeges felszíne és légköre is van” – mondta el a kutatást vezető Michael Küppers (ESA European Space Astronomy Centre, Spanyolország). „Becsléseink szerint másodpercenként körülbelül 6 kilogramm víz távozik a felszínről, vagyis a Ceresnek csak nagyon kis része kell, hogy átalakuljon, ami egybecseng azzal, hogy csak két szűk területet azonosítottunk forrásként” – tette hozzá Laurence O'Rourke (ESA), a Herschel kisbolygó- és üstökösmegfigyelési programjának vezetője.
![A vízmolekulák elnyelésének mértéke a színképben: minél lejjebb van egy pont, annál több vízpára nyeli el a Ceresről induló infravörös fényt. Alul a Keck óriástávcsővel készült térkép a törpebolygóról: a vízpára a Piazzi és az A régió nevű helyekről származik.](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/544/5446/54463/5446358_b79c5e81b22e34f4ab2a57f0e2d263d2_wm.jpg)
A víz eredete még nem teljesen világos. Lehetséges, hogy gejzírekből származik: a sötétebb foltok területén szublimáló jég magával ragadja a porszemeket is, és így folyamatosan friss jég kerülhet a felszínre. De lehetséges, hogy kriovulkanizmus zajlik a Ceresen, vagyis a mélyből, a törpebolygó jeges köpenyéből tör fel a víz. Az utóbbi magyarázat problémája, hogy a holdakkal ellentétben a Cerest nem fűti egy nagybolygó árapálya sem, így az ehhez szükséges hő forrása még kérdéses. A rejtélyre a hirtelen még fontosabbá vált Dawn űrszonda fog egyértelmű választ adni, amikor bő egy év múlva, 2015 tavaszán eléri a Cerest, és pályára áll körülötte.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)