Akáchisztéria: nem mondták ki a halálbüntetést
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tudomány cikkek
-
Ritka állatfajt találtak a tengerben, már a dinoszauruszokkal is együtt élhetett - Nem várt helyről került elő Winston Churchill egyik híres levelének kézirata
- Gigantikus víztározót találtak az űrben, egy fekete lyuk mellett
- Az időszakos böjtbe belekopaszodhatunk
- Megszólalt a NASA egyik pilótája: A semmiből tűnt fel két fémgolyó, a radar sem észlelte őket
Tudja, mibe kell ma fektetni, ha pénzt akar keresni? A smaragdfába! Az akácot kiirtatja az EU, ez a fa meg gyorsan nő, jó mézelő, nagy, árnyékot adó levelei vannak, ez a jövő csodafája – tudtuk meg egy taxisofőrtől a nagy titkot, márpedig amit a taxisok mondogatnak, azt hamarosan mindenki mondogatni fogja. Csakhogy az elmélet két sebből vérzik. A nagy hisztéria ellenére az akácot nem fogják kiirtani, a smaragdfát, kevésbé fantáziadúsabb nevén a kínai császárfát pedig még évekig kell vizsgálni, míg komolyabban termeszthető lesz.
- Az akác a Kárpát-medence őshonos élővilágának, gazdag természeti örökségünknek az egyik veszélyeztetője, kiirtása azonban nem kívánatos és nem is lehetséges.
- Az Európai Parlament (EP) egy olyan rendeleten dolgozik, ami az invazív fajok károkozása ellen uniós szinten kíván fellépni, de konkrét fajnevek nincsenek. Ha lesznek is, Magyarország az akácra, mint gazdaságilag fontos özönnövényfajra, jó előre külön elbírálást kér.
- A kínai császárfát és hibridjeit, például a smaragdfát az országban több helyen számos aspektusból vizsgálják, de 4-5 évet még tanulmányozni kell, hogy egyáltalán azt lehessen mondani rá, hogy ígéretes.
- A császárfának (vagy hibridjeinek) helyet kell kapnia Magyarországon, született városi fa, energiaültetvénynek is ideális, de még sokáig nem lehet fél hektárnál többet ültetni belőle.
Az akáccal kapcsolatban elterjedt pletykák kész tényként kezelnek több állítást is. Az unió már döntött, a magyar állam támogatja, sőt a kivágott akácosok helyére már meg is van a jelölt. Hogy megtudjuk, egyáltalán milyen jogszabályokat, irányelveket fogadtak el a témában, elsőként a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz fordultunk.
Akácerdő Debrecen határában
Fotó: Czeglédi Zsolt
A tárcánál azt megerősítették, hogy az EP olyan rendeleten dolgozik, ami az invazív fajok (vagy idegenhonos özönfajok, ha a pontos magyar kifejezést keressük) természetvédelmi és ezen túlmenően gazdasági, valamint esetenként humán egészségügyi károkozása ellen uniós szinten kíván fellépni. A rendelet a tervek szerint felhatalmazná az Európai Bizottságot (EB), hogy készítsen egy listát, amin az unióra veszély jelentő özönfajok szerepelnek. Erről a listáról minden tagország kiválaszthatja azokat, amiket önmagára nézve veszélyesnek fogad el: mindenki szavazhat arról, hogy a listára felkerüljön-e az adott faj, vagy sem. A listát később ugyanilyen tagországonkénti szavazással lehet majd bővíteni vagy ritkítani.
Fajnév még nincs, de külön elbírálásra már ígéretet kaptunk
A VM szerint a 2013 szeptembere óta sokszor módosított rendelettervezetben az általános célok egyike, hogy olyan invazív fajokat is megjelöljenek, amik csak a közelmúltban jelentek meg az EU területén, így az azonnali fellépéssel még reális esélye lehetne a hatékony védekezésnek. Fontos kitétel azonban, hogy a gazdaságilag bizonyos tagországoknak fontos, illetve a széles körben elterjedt fajok külön elbírálást élveznek, a listára felkerülésüket nem tervezi az EB – legalábbis vezető uniós tisztségviselők is erről biztosították Magyarországot.
Egyelőre tehát nincsenek konkrét fajnevek, csak kutatómunka van. Ennél is fontosabb információ, hogy a tárgyalások során példa szintjén megnevezett fajok között az akácot kizárólag Magyarország képviselője említette, mint gazdaságilag fontos özönnövényfajt, amely esetében külön elbírálást kér. Az akác kiirtására, illetve gazdasági érdekeink sérelmére az akáccal kapcsolatban uniós szándékot nem fogalmaztak meg, de nem is fogalmazhattak volna, hiszen fajokról még konkrétan nincs szó. De ha lesz is, a tagországok, így hazánk is eldöntheti, hogy mit tesz, így sem az erdészeti, sem a méhész ágazatot nem fenyegeti semmilyen veszély a jövőben sem.
A Vidékfejlesztési Minisztérium megelőző intézkedéseket tett, olyan tárgyalási mandátumot készített, amely erősít minden olyan féket a rendeletben, amely az akác további gazdasági felhasználását nem lehetetleníti el a jövőben sem.
– fejtették ki lapunknak a tárcánál.
Ettől függetlenül a VM elismeri, hogy az akác kezelése összetett szakmai kérdés. A 2007 és 2013 között érvényes Új Magyarország Vidékfejlesztési Program már árnyaltan kezelte a problémát: egyes helyeken engedte az uniós támogatású telepítést, néha még a Natura 2000 területeken is engedték az akácosok telepítését. Más helyeken viszont a már meglévő és az őshonos fafajú erdőket károsító akácosok eltávolítását vagy átalakítását támogatták uniós forrásból.
Ez várható a jövőben is: lesznek területek, ahol akácosokat ültetnek (például a Duna–Tisza közén, a drasztikus talajvízszint-csökkenés miatt), és lesznek olyanok, ahol kiirtják őket, például az őshonos fákból álló, jó minőségű erdőkből. A telepítésnél azonban fontos, hogy csak minőségi akác-szaporítóanyagot használjanak. Összefoglalva tehát csak olyan helyekről cél az akác kiszorítása, ahol az őshonos fajok regenerálása a feladat.
Miért kell tartani mégis az akáctól?
Az MTA Ökológiai Kutatóközpont szerint három alapvető okból:
- Spontán terjedése (inváziója) veszélyezteti a természetes fafajú erdőket, valamint gyepterületeket, köztük csak a Kárpát-medencében előforduló, „hungarikum” élőhelyeket (Pannon homoki borókás-nyárasok, Síksági pannon löszsztyeppek, Pannon homoki gyepek). A faj mind gyökérről, mind tuskóról kiválóan sarjad, magja közel 50 évig megőrzi a talajban csírázóképességét. Ezért ahol megtelepedett onnan gyakorlatilag kiirthatatlan.
- Az akác nagymértékben átalakítja területén a termőhelyet, csökkenti az élővilág változatosságát. A gyökerein élő nitrogénkötő baktériumok révén megnöveli a talaj nitrogéntartalmát, ami hosszú távon a bomlási folyamatok növekedését, a szén mérleg megváltozását is eredményezi. Levelének bomlása során felszabaduló allelopatikus (növényi csírázást és növekedést gátló) anyagai megakadályozzák a természetes erdei aljnövényzet kialakulását. Emiatt az akácosok aljnövényzete rendkívül fajszegény, alapvetően néhány tápanyagigényes, gyors növekedésű gyomnövény alkotja. Az akácállományok szerkezete a hasonló korú őshonos fafajú erdőkénél egyszerűbb. A táplálékforrást biztosító növények szegénysége és a faállomány egysíkúsága általában jelentősen csökkenti az erdei állatvilág sokféleségét az őshonos fafajú erdőkhöz képest.
- Az ezredfordulón végrehajtott, az ország természetes növényzeti örökségét feltáró MÉTA program felmérése kimutatta, hogy megdöbbentő mértékű az akác spontán inváziós megjelenése természetes élőhelyeinken. Európában egyedinek számító, igazi hungarikum homoki borókás nyárasaink és nyílt homokgyepeink 65 százalékában, féltett erdőssztyepp maradványaink 60 százalékában jelent meg az idegenhonos akác. Természetközeli területeink mintegy 200 000 hektárját veszélyezteti az akác megjelenése és inváziója.
Nézze meg a témáról készült Napirajzot is, kattintson!
Fotó: Grafitember
Az Észak-Amerikából származó idegenhonos akác jelenleg a magyarországi erdőterület 24 százalékát (463 000 ha) foglalja el. Terjedése és élőhely-átalakító hatása veszélyezteti a természetes életközösségek fennmaradását. Az MTA szerint azonban teljes kiirtása az országból gazdasági haszna miatt nem kívánatos és gyakorlatban nem is lehetséges.
Azokon a területeken, amelyek elsődleges rendeltetése a magyar természetvédelmi értékek megőrzése (védett területek, Natura 2000 hálózat területei), az akác visszaszorítandó. Ez részben az őshonos fafajú erdőkben és gyepterületeken spontán megjelenő akác visszaszorítását, részben az ilyen területeken álló akácosok fokozatos átalakítását jelenti őshonos fajokból álló erdőkké, javasolja az MTA Ökológiai Kutatóintézete.
Szabad az út a csodafák előtt?
A visszaszorított akácosok helyén semmiképpen nem kívánatos újabb idegenhonos fajok telepítése, szól a VM válasza arra a kérdésre, hogy valóban a császár- vagy a smaragdfa a jövő. Ami a császárfát (Paulownia tomentosa) vagy a smaragdfát (P. elongata), illetve ezek különböző hibridjeit illeti, a tárca tudomása szerint energianövényként történő hasznosításuk kísérleti fázisban van.
Ezek inváziós tulajdonságait és telepítési feltételeit egyedileg szükséges megvizsgálni hazai körülmények között, annak érdekében, hogy a faj vagy fajta ne jelentsen veszélyt a hazai élővilágra, vagy termesztett haszonnövényeinkre.
– áll a Vidékfejlesztési Minisztérium válaszában.
Kínai császárfa
A kínai császárfában ennek ellenére már most sokan nagy üzletet látnak. Forgalmazzák a fa felturbózott hibridjét Smaragdfa és a Shan Tong néven is (ez utóbbinál ültetvény esetében évi egymillió forintot meghaladó hozamot ígérnek). A csodafának is hívott császárfa hibridjei villámgyorsan nőnek, méretes leveleik nagy árnyákot adnak, és jók takarmánynak is; sőt, jó mézelők is a forgalmazók szerint. Az egyik cég még a Budapesti Corvinus Egyetemet is felkérte, hogy segítsen bebizonyítani a fa áldásos hatásait.
Hrotkó Károly, a Corvinus Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszékének vezetője elmondta, hogy a fa fotoszintetikus aktivitását, azaz a szén-dioxid-megkötését vizsgálták. A nyárfához képest nem találtak nagy különbséget fajlagosan, igaz, a levelek területe valószínűleg nagyobb a császárfahibridek esetében. Kiderült, hogy a mérsékelten meleg, csapadékos időben teljesít jobban.
Száz év magány a Ménesi úton
Hrotkó közölte, hogy a kínai császárfa (Paulownia tomentosa) már régóta ismert Magyarországon, a 17-18. században hozták be botanikusok. Számos helyen ültettek belőle, szép nagy, 50-100 éves példányok is találhatók, például Budán, a Ménesi úton. Egy probléma van vele, hogy erősen fagyérzékeny. (A hibrideken elsősorban ezt a tulajdonságát próbálják kiküszöbölni.)
Kínában minden falu tele van vele, imádják a kínaiak, nagy, árnyékot adó levele van, gyorsan nő, kecskék megeszik a levelét. Az elmúlt 20 évben amerikai kutatók felfedezték maguknak és elkezdtek kísérletezni a fával, létrehozva több Paulownia hibridet. Ezek már állítólag kevésbé fagyérzékenyek. Magyarországra az elmúlt 5-6 évben került be, két cég is foglalkozik a hibridjeivel levédett fantázianeveken (Smaragdfa, Shan Tong), valamint az Erdészeti Tudományos Intézet is kutatja.
Hrotkó Károly szerint valahol mind igaz, amit mondanak róla: óriás levele van, gyorsan nő. A méhek szeretik a virágját, nagyon jó a méze, állítólag kiváló bútorfa. Talajzsaroló, mert nagy a vízigénye, Amerikában mocsarak leszívására is tervezik alkalmazni. Még mindig nem tudni viszont, mennyire télállóak a magyar viszonyok között, és azt is meg kell vizsgálni, hogy a magja mennyire csírázóképes, nehogy egy invazív fajt szabadítsanak rá Magyarországra, ami gyorsan terjed, és elnyomja a többi növényt.
Minimum 4-5 évet még vizsgálni kell, hogy egyáltalán azt lehessen mondani rá, hogy ígéretes.
– szögezte le Hrotkó Károly.
Egy év alatt négy métert nő
Helyet kellene kapnia a császárfának Magyarországon, mondta lapunknak Marosvölgyi Béla, a soproni Nyugat-Magyarországi Egyetem professzora, 8 éve vizsgálja a fát. Marosvölgyi professzor szerint nem kell hibrideket, klónokat emlegetni, egyszerűen szelektálással válogatják ki a legellenállóbb példányokat. Ha a fa túléli az első fagyot, akkor megmarad. Ugyanis még ha földig elszárad, képes újrasarjadni, és onnantól ellenáll a hidegnek.
A professzor vezetésével vizsgálták azt is, mennyire lehet invazív jellegű a fa. Marosvölgyi professzor szerint a mag kifejezetten rosszul csírázik, természetes körülmények között ki sem kel, ezért külön csemetetermesztési technológia kell a neveléséhez. Az utóbbi időben egyre jobban kedvez neki a klíma.
Fotó: Czeglédi Zsolt
A fa energetikai ültetvénynek (pl. tűzifának) kiváló: a fákat nyolc éve minden évben tövig levágják, és minden évben újrasarjad, 2-4 méteres magasságot elérve. A fafajta tüzeléstechnikai vizsgálata (például milyen fűtőértékkel rendelkezik) azonban még hátravan. A másik hasznosítási irány a faipar: könnyű bútorrészeknek, szigetelőanyagnak teljesen megfelelő lenne, ám Magyarországon nincs igazán erre faipari partner. Ami van, az külföldi érdekeltségű, az alapanyagot is külföldről hozzák.
Ha lenne, akkor sem lehet fél hektárnál nagyobb területen telepíteni a fát az erdőtörvény miatt. Ezt a korlátozást egyhamar nem fogják feloldani Marosvölgyi professzor szerint. Marad a közterület: a császárfa városi fának született, parkfának most is engedélyezett Magyarországon.
Frissítés:
Dr. Marosvölgyi Béla az MTA doktora, egyetemi tanár a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karán, és nem az ERTI-ben dolgozik. Az ERTI-nél nem folynak kísérletek császárfával.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
