16:00, December 09.
Horvátország 2
Brazília 1
Education City Stadion Negyeddöntő
20:00, December 09.
Hollandia 0
Argentína 0

A Jobbik válaszai a Index tudománypolitikai kérdéssorára

2014.04.03. 07:15

1. Az Európai Unió aktuális tízéves stratégiájának (Európa 2020) dokumentációja szerint, Magyarország az évtized végéig a GDP 1.8%-át kellene K+F tevékenységre fordítsa. Ez a vállalás lényegesen szerényebb, mint az EU 3%-os célértéke, ráadásul a jelenlegi állás szerint még több mint 0.5% GDP ekvivalens növekedésre van szükség az eléréséhez. Aktuális K+F ráfordításunkkal (~1.22%) lényegesen lemaradunk olyan országoktól is, mint Csehország (1.88%), Észtország (2.18%), vagy Szlovénia (2.8%). Miként biztosítanák, hogy 2020-ig valóban a GDP legalább 1.8%-át K+F tevékenységre költsük? Hogyan bővítenék ki a jelenlegi támogatási programokat (OTKA, Lendület, MTA kutatóközpontok támogatása, stb.) vagy milyen új támogatási rendszert építenék ki? Milyen értékelési rendszer biztosíthatná, hogy a támogatásokat a leghatékonyabban költsük el?

A Jobbik fontosnak tartja a kutatás-fejlesztésben rejlő lehetőségek minél hatékonyabb kihasználását, különös tekintettel arra, hogy a 2014-2020 közötti többéves pénzügyi ciklusban emelkednek a kutatás-fejlesztési és innovációs célokra fordítható uniós források. A K+F kiadások növelése, a vállalatok innovációs aktivitásának erősítése érdemben javítaná hazánk versenyképességét. Ehhez feltétlenül szükséges egy átfogó strukturális reform a területen.

A kis- és középvállalkozások támogatását helyeznénk a középpontba, ezen belül is a kkv-k innovációs tevékenységét kellene a jelenleginél erőteljesebben támogatni, hiszen a kutatás és az innováció nagymértékben hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez. Statisztikai adatok is alátámasztják, hogy az innovatív vállalatok nagyobb arányban tudják bővíteni alkalmazotti létszámukat - ez a megállapítás a kkv-k esetében kiemelten megállja a helyét. Jelenleg rendkívül kevés a K+F-et végző kis- és középvállalkozás, a vállalatok innovációs aktivitása pedig nemzetközi összehasonlításban gyengének nevezhető, ez különösen igaz a közepes méretű és kiemelten a kisvállalati körben. Ezen a területen kellene előrelépéseket elérni, ügyelve arra, hogy valóban e célokra költsük a pénzeket.

Állami kockázati tőkealapot hoznánk létre az induló (startup) vállalkozások számára, hogy az innovatív ötleteket ne külföldön valósítsák meg. Felállítanánk az Állami Garanciakeretet, amellyel a kkv-k számára a külső finanszírozáshoz való hozzáférést támogatnánk, kiemelt szerepet biztosítva az innovatív vagy fejlesztési tevékenységet végző cégeknek.

Jelenleg az IKT-szektorba befektetett tőke legnagyobb része nem az innovációt támogatja, hanem a már működő és piacon bevezetett termelést. Ezért fontos az infokommunikációs kutatás-fejlesztés elősegítése és támogatása hazai és uniós pályázatok, kedvezményes hitelek, valamint a megfelelő jogszabályi környezet segítségével. A világszínvonalú kutatás-fejlesztés érdekében támogatnánk az informatikai alapkutatásokat állami kutatóintézetek felállításával. Serkentenénk az iparági kutatóintézetek, globális kutatóhálózatok és kutatószövetségek felállítását. Állami innovációs programokkal, modern kutatóközpontok létrehozásával hazacsábítanánk a fiatalokat és közép-európai high-tech központtá tennénk hazánkat.

Célunk államilag támogatott mezőgazdasági, vízgazdálkodási és élelmiszer-ipari kutatás-fejlesztési központok létrehozása a versenyképes ágazati színvonal biztosítására, valamint az egészségügyi ágazat kutatás-fejlesztési támogatása a külföldről becsatornázott állami gyógyturisztikai bevételek beforgatásával.

2. Magyarország részvétele a CERN nemzetközi részecskefizikai kutatási programjaiban igen sikeres múltra tekinthet vissza, amit igazol, hogy a közelmúltban a Wigner Kutatóközpontban kapott helyet a CERN egyik fő adatfeldolgozó központja is. Támogatják-e, hogy Magyarország, illetve a magyar kutatóközpontok konzorciumi tagként részt vegyenek további, a világ élvonalába tartozó kutatási projektek és szervezetek (például az Európai Űrügynökség űrpogramjai vagy az amerikai Large Synopic Sky Survey felmérés) kiépítésében és működtetésében is?

Mi is üdvözöltük, hogy a Wigner Kutatóközpontban kapott helyett az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet egyik fő adatfeldolgozó központja, aminek következtében első szintű adatközpont jött létre Budapesten. Természetesen a további, ilyen irányú lehetőségeket, projekteket is támogatjuk, hiszen hazánknak minden adottsága megvan ahhoz, hogy világszínvonalon teljesítsünk e téren. A legfőbb szempontnak azt tartjuk, hogy e központok maguk is érdemi innovációs tevékenységet folytassanak, valamint minél több tisztességes megélhetést adó munkahelyet biztosítsanak.

3. Az itthon is nagy visszhangot kiváltó 2012-es PISA teszt eredményei azt mutatják, hogy a magyar oktatási rendszer kritikai gondolkodásra serkentő képessége romlott az utóbbi években. Ugyan a jelentés készítői nem kívántak lándzsát törni egyetlen ország oktatási rendszere mellett sem, néhány általánosabb ajánlást/megfigyelést megfogalmaznak. Ilyen például, hogy a nagyobb iskolai autonómiát biztosító rendszerek jobban teljesítenek, mint az autonómiát beszűkítők (52. oldal), illetve a diákok képességek szerint való szétválasztásának kitolásával szintén számottevő teljesítménynövekedés érhető el a vizsgált képességekben (33. oldal). Önök szerint relevánsak-e a PISA jelentés ajánlatai Magyarország számára? Ha igen, miképp vennék figyelembe őket, ha pedig nem, kérem, indokolják, hogy miért.

A PISA jelentés szerint a magyar iskolák közötti teljesítménykülönbség az egyik legnagyobb Európában, melynek fő oka az önkormányzati rendszerből történő folyamatos forráskivonás volt. A diákok iskolai teljesítményét alapvetően meghatározta, hogy milyen anyagi forrásokkal rendelkező településen folytatták tanulmányaikat. A Fidesz részéről jogos volt, hogy ezen változtatni kell, de a kényszerű állami fenntartásba vétellel elvették a döntési jogokat az intézményektől és a helyi közösségektől. Az átláthatatlan hatáskörök komoly fennakadást okoznak a mindennapi rutinban, ezért a Kliket ilyen formában nem támogatjuk.

A Jobbik az iskolák fenntartását az állam és az önkormányzatok szoros és ésszerű együttműködésében képzeli el. Az állami szerepvállalást elsősorban a nevelés-oktatás tartalmi szabályozásban kívánjuk érvényesíteni. A nagyobb intézményi autonómia csupán finanszírozás kérdése. Ez azt jelenti, hogy a jól működő, kimagasló teljesítményt nyújtó intézményeket és a falusi kisiskolákat meghagynánk az önkormányzatoknak. illetve a helyi közösségeknek. Tehát az állam abban az esetben venne részt az iskolák fenntartásában, amennyiben a helyi közösségek nem rendelkeznek elegendő forrással. 

A PISA által használt szociális, gazdasági és kulturális index (ESCS-index) azokat a tényezőket foglalja magában, amelyek képesek megragadni a család szociális, gazdasági és kulturális tőkéjét. A PISA-mérések háttérkérdőíveiből kirajzolódik, hogy a magyar tanulók teljesítménye nagyon szoros kapcsolatban van a szociális, gazdasági és kulturális hátterükkel. Az adatok alapján a magyar tanulók pontosan azt az eredményt hozták, ami családi hátterük alapján elvárható volt.

A magyar diákok teljesítményromlásához nagymértékben hozzájárul, hogy egyre több halmozottan hátrányos helyzetű, nagyrészt beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarral küzdő gyermek kerül az oktatás rendszerébe. Az átlagon aluli teljesítmény egyik fő oka szerintünk az integrált oktatás mindenáron való erőltetése, ami eddig nem hozta meg a társadalom leszakadó rétegei számára a társadalmi beilleszkedést. Egy 2010-es adat szerint a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya nagymértékben befolyásolja egy osztály teljesítményét szövegértésből és matematikából. A mérést 8. osztályosok körében végezték és ebből egyértelműen kiderül, hogy minél nagyobb a HHH gyerekek aránya egy osztályban, annál gyengébb a tanulók teljesítménye. (Az ábra a szöveg alján.) A jelentés által megfogalmazott ajánlás, mely szerint a diákok képességek szerint való szétválasztásának kitolásával szintén számottevő teljesítménynövekedés érhető el a vizsgált képességekben, nem bizonyítható a mindennapi pedagógiai gyakorlatban.

A Jobbik az eltérő nevelési igényű és szocializációjú gyermekek számára párhuzamos osztályokat működtetne, melynek kritériumait szakértők határoznák meg. Itt hozzáértő, illetve speciális képzettséggel rendelkező pedagógusok foglalkoznának a gyerekekkel. Természetesen az átjárhatóságot biztosítanánk az osztályok között. Tehát a Jobbik a politikai indíttatású erőltetett integráció helyett az ésszerű szegregációt szorgalmazná.

Fontos szót ejtenünk a spontán szegregációról, mely az utóbbi években egyre jobban terjed. Ennek egyik oka a települési szegregáció. Magyarországon szép számmal vannak már olyan falvak, ahol a kisiskolások döntő többsége olyan, főként cigány családokban született, ahol a gyermekáldás a megélhetés szinte egyetlen forrása. Vannak települések, ahol az integrált oktatásról nem is beszélhetünk. Azokat a gyerekeket, ahol a családban nincsenek meg a megfelelő körülmények a tanulásra, munkára neveléshez, bentlakásos iskolákban oktatnánk.

A spontán szegregáció másik oka az intézményi szegregáció. A szülők egy része kimenekíti, illetve be sem íratják gyermekeiket azokba az iskolákba, ahová sok problémás, nagyrészt halmozottan hátrányos helyzetű gyermek jár. A gyakorló pedagógusok a megmondhatói, hogy néhány kezelhetetlen tanuló képes ellehetetleníteni a tanítást. Ennek a súlyos problémának a kárvallottjai a tanulni vágyó, jó magaviseletű diákok és az egyre nagyobb terheket cipelő pedagógusok. Ennek tükrében sem csodálkozhatunk a magyar diákok romló teljesítményén. 

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának hatása az iskolák aggregált teljesítményére (8. osztály, 2010)

4. Szükségét látják-e a természettudományok oktatását szabályozó kerettanterv megváltoztatását, a PISA jelentés ismeretében? Miként kívánják a STEM (science, technology, engineering, mathematics) pályák népszerűségét növelni a fiatalok, különösen a lányok körében? A 2015-ös PISA felmérés a diákok kollaboratív problémamegoldó képességét is mérni fogja, Önök szerint hogyan kellene erre felkészítenie a diákokat az oktatási rendszernek?

Elöljáróban a nemrég megjelent PISA felmérések kapcsán fontosnak tartjuk leszögezni, hogy ez az elmúlt 24 év oktatáspolitikájának gyümölcseként érett be. A tanárképzés átalakítása, a tanárok alulmotiváltsága, az infrastruktúra fejlesztésének (nem egy esetben karbantartásának) hiánya, a mindennapi közegek megváltozása az informatikai robbanás következtében, és e változásra a nem megfelelő válasz adása a kormányzati szinttől egészen az iskolákig mind-mind hozzájárul ehhez az eredményhez. Véget ért a klebelsbergi népiskolai reform évtizedekig és több generáción átívelő hatása, amelynek elmúltát csak erősítettek a rendszerváltás utáni még az első Fidesz-kormány alatt is folytatódó liberális oktatási kísérletek.

Szinte közhelynek számít, hogy amit a közoktatásban jól megalapoznak, az iránt a felsőoktatási jelentkezésben is növekszik az érdeklődés. Sajnos a korábbi kormányzati ciklusokban tapasztalható volt, hogy a természettudományi tárgyak arányát csökkentették, így eleve a képzésbe is kevesen, sok esetben alulmotiváltan léptek be. A probléma kezelését a közoktatásban kell elkezdeni a felsőoktatásban folytatni, és a tanárok lehetőségeinek szélesítésével növelni.

A Jobbik e téren 3+1 lépést tart szükségesnek:

1. Természettudományi tárgyak arányának erősítését a közoktatásban természeten az életkori sajátosságoknak megfelelően, ez a kerettantervek felülvizsgálatát is magával vonja, azonban ez önmagában nem megoldás.

2. A megfelelő infrastruktúra biztosítását. A jelenlegi kormányzati ciklusban megindult "A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban" című Öveges-programot jó iránynak tartjuk, de erősebb forrásbevonásra van szükség. Az érdeklődő diákok számára legyen lehetőség a kötelező kereteken túl is foglalkozni e tárgyakkal, ehhez azonban megfelelően megfizetett pedagógusokra és az új infrastruktúra rendes kihasználására van szükség. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az egyetemek felszereltsége is éppen hogy eléri az elégséges szintet. Nem egy esetet lehet az elmúlt években olvasni, amikor kiemelkedő képességű diák végül Németországba vagy az Egyesült Államokba ment tanulmányait folytatni, azon egyszerű oknál fogva, hogy ott biztosítják számára a szükséges felszereléseket. Így kár azon csodálkozni, hogy a legjobb fiatal koponyáink külföldön tanulnak és sok esetben kint is maradnak, ami rövidtávon a magyar GDP-ben, hosszabb távon pedig a magyar tudás csökkenésében fog jelentkezni.

3. Természettudományi területek tanárképzésében résztvevőket motiválni kell annak érdekében, hogy maradjanak ezen a pályán, sok esetben ugyanis vagy a képzés során, vagy utána döntenek úgy a hallgatók, hogy nem a tanári pályán helyezkednek el. Ennek oka, hogy sokan még mindig nem látják a valódi lehetőséget ezen az életpályán, ami ráadásul nem is vonzó a fiatalok számára sem.  A Klebelsberg Ösztöndíj Program jó kiindulási alap, azonban a képzés alatti támogatás önmagában kevés. Erősíteni kell azt, hogy a végzett tanárok ne csak a városok gimnáziumait célozzák meg, hanem az elmaradottabb régiókba is kapjanak állást, akár magasabb fizetés mellett szolgálati lakással, valamint amennyiben már házasok, akkor házastársuk számára munkaerő-piaci támogatással. Az ország elmaradt régiói kitörésének tartós záloga ugyanis az oktatás. A természettudományokat, illetve informatikát oktató tanárok a magánszektorban tanári fizetésük többszörösét kereshetik meg, ezért számukra a kezdetektől versenyképes fizetést kell biztosítani, ugyanakkor tekintettel kell lenni arra, hogy az egyes területeket oktató pedagógusok között ne legyen bérfeszültség.

+1 Mindemellett hiányoznak az olyan népszerű példaképek, akik már a közoktatásban mintát jelentenének a diákoknak, ezért mindenképpen szükségesnek tartjuk a magyar tudományos eredmények közérthető publicitásának növelését, valamint olyan államilag finanszírozott programot javaslunk, amelyben az érdeklődők (elsősorban már a középiskolások) akár találkozhatnak is kiemelkedő magyar tudósokkal.

A nemi arányok eltolódását a természettudományi területen nem érzékeljük, és az erről szóló szakirodalom sem támasztja alá. Tapasztalataink szerint a legtöbb természettudományi szakon (matematika, biológia, kémia) a nemek aránya közelít az 50-50 %-hoz, egy 2011-ben megjelent felmérés szintén ezt támasztja alá, amely szerint a természettudományi területeken a férfiak aránya 44,83 a nőké 55,17 százalék. A műszaki és az informatikai képzésekben viszont kiemelkedően magas a férfiak aránya, ugyanakkor a pedagógiai és a művészetközvetítői területen érvényesül hasonló dominancia. A képzések nyitottsága most is lehetővé teszi a szabad választást. A jelenlegi rendszerben a jelentkezők érdeklődésüknek és képességeiknek megfelelően kerülhetnek be, és ha a felsőoktatás egészében közel egyenlő is a nemek aránya, természetes, hogy egyes területeken eltérő lehet. A közoktatásban lehetőséget kell biztosítani minden diák számára, hogy megismerhesse választási lehetőségeit.

Mivel a problémamegoldó képességek kapcsán több kutatás is rámutatott, hogy ez jelentősen függ az adott terület ismeretétől, így nyilvánvaló hogy ezek erősítése a fentebb leírtak szerint kikerülhetetlen, hozzátéve, hogy a XXI. század kihívásaira a magyar oktatási rendszernek válaszolnia kell, amelyben a kormányzatnak nem akadályozó, hanem motiváló és támogató hozzáállást kell nyújtania.  Ugyanakkor azt is le kell szögeznünk, hogy nemzeti pártként kiemelkedően fontosnak tartjuk a közösségben való együttműködést az individualista hozzáállás propagálása helyett, ezért kormányra kerülésünk esetén az iskolai közösségben való együttműködést kiemelten fogjuk támogatni.

5. A genetikailag módosított növények (GMO) termesztésének tiltása a kevés kérdések egyike, amiben a felszínen teljes egyetértés mutatkozott a jelenlegi Parlamentben. Ugyanakkor nem világos, melyik párt, milyen megfontolásból állt ki a tiltás mellett. Önök szerint létezik-e olyan a priori ok, ami a génmódosítással előállított növényfajtákat veszélyesebbé teszi, mint a “hagyományosnak” tartott módszerekkel (hibridizáció, radioaktív nemesítés, protoplaszt fúzió) létrehozott fajtákat? Ha igen, kérjük nevezzék meg ezeket az okokat, ha nem, akkor milyen egyéb (gazdasági, társadalmi, stb.) megfontolás miatt ellenzik a GM növények termesztését?

A Jobbik a GMO megítélése kérdésében valamennyi szempont - tudományos, gazdasági, társadalmi - egyidejű figyelembe vételével alakította ki elutasító álláspontját.

Ami a tudományosságot illeti távolról sem mondható, hogy a témát kutatók körében egységes a GMO-k ártalmatlanság illetően a vélemény. 

Elég, ha a MON10-es BT kukorica betiltását megelőző kutatásokra utalunk, melynek során megállapítást nyert, hogy a növény az adott kártevők vegyszeres távoltartásához szükséges hatóanyag több száz szorosát termeli és ezzel kétségtelen káros hatást gyakorol a rovarvilágra. Vagy mikor Pusztai akadémikus GMO burgonya hatásvizsgálatainak végzése közben rendellenességet észlelt a patkányok emésztési folyamataiban. De a közelmúlt „Pioneer 1507” GMO kukorica EU együttdöntési folyamatában tapasztalható bizonytalanság - melynek során az engedélyezésre irányuló bizottsági előterjesztést úgy az EP, mint a Tanács elutasította - is azt támasztja alá, hogy a GMO-k tudományos megalapozottsága nem tekinthető eldöntött kérdésnek.   

A gazdasági szempontú megítélés tekintetében végzett tájékozódásunk azt mutatta, hogy jóval nagyobb az a gazdasági haszon melyet az ország GMO mentessége révén érhetünk el, mint amit a korlátozott számú gazdaság által esetlegesen termelt GMO növények termesztése révén volna lehetséges. Itt főleg azon országok gazdasági folyamatait vettük figyelembe, ahol engedélyezett a GMO-k köztermesztése, mint Spanyolország, Csehország, Románia.

A GMO-k hazai engedélyezése tendenciájában a hazai növénynemesítéssel foglakozó- és jelentős nemzetközi hírnévre szert tett nemesítéssel foglakozó kutatóhelyet sodorna veszélybe és a vetőmag előállítás és export terén is elveszítenénk megszerzett pozícióinkat.  

A gazdasági szempontjaink közé tartozik az is, hogy a Jobbik Vidékstratégiája fontos szerepet szán- és egy lehetséges kitörési pontként kezeli az ökológiai szabályrendszer szerint előállított termékek hazai és export piacait. E szabályrendszer szerint GMO-k még kimutatható nyomokban sem fordulhat elő az ilyen minősítésű termékekben, amit az esetleges hazai együtttermesztés során már nem lehetne biztosítani.   

A társadalmi szempontok esetében pedig a hazai és a többször megismételt EU lakosság körében végzett felmérések adnak tájékozódási pontot. Minden e kérdéskörben végzett közvélemény kutatás azzal az eredménnyel zárult, hogy a társadalom nagy többsége elutasítja a GMO-k közvetlen előfordulását az élelmiszerekben.

6. Az Alaptörvény X. cikkelye értelmében “Magyarország biztosítja a tudományos kutatás szabadságát”, illetve “tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak.” A közelmúltban azonban mégis előfordult, hogy kutatókat tudományos meggyőzdésük miatt vegzáltak. Popp Józsefet, az Agrárgazdasági Kutatóintézet főigazgató-helyettesét a BBC Science Focus-nak adott interjúja miatt kirúgták, és legtöbb kutatóintézet esetében államilag elrendelt GMO-nyilatkozat stop van évek óta érvényben. Kormányra kerülésük esetében,  milyen garanciákkal biztosítanák, hogy a tudományos véleménynyilvánítás szabadsága, vagyis az Alaptörvény X. cikkelye a jövőben ne sérüljön?

A kérdésben felhozott példában szereplő esetet természetesen megengedhetetlennek tartjuk, hiszen amennyiben az ok-okozat valóban fennáll úgy nyilvánvalóan Alaptörvény sértés történt csak úgy, mint mikor „nyilatkozat stop”-ot rendel el egy kormány tudományos kérdésekben. A Jobbik kormányzása esetén épp ellenkező gyakorlatot fog követni, nevezetesen a tudományos párbeszéd ösztönzésével fog hozzájárulni ahhoz, hogy a társadalom megfelelően tájékozott legyen, és a tudományos tények ismeretében tudjon állást foglalni egyes kérdésekben.  

7. Az ENSZ égisze alatt működő Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) legutóbbi jelentése (AR 5) szerint a Kárpát-medencében 2050-ig másfél, az évszázad végéig pedig valószínűleg több mint két fokkal nőhet az átlaghőmérséklet. Mindez természetesen Magyarország klimatikus adottságait is érinteni fogja. Milyen intézkedéseket hoznának a következő kormányzati ciklus során, hogy az országot felkészítsék a klímaváltozás várható mellékhatásaira?

A vízzel borított területek, és vizes élőhelyek arányának növelése (tavak létesítése további duzzasztásokkal, mellékágak feltöltése fenékküszöbökkel, időszakos elárasztású területek árvíz idején) nemcsak nagy folyóinkon, de a patakokon, időszakos vízfolyásokon is helyi kezdeményezések, erőforrások, és jelentős központi támogatási források bevonásával. A vizes élőhelyek egyben a biológiai sokféleség megőrzésének kulcsfontosságú területei is. Bővülésük segíti a fajmegőrző programokat, illetve az álló zöld folyosók rendszerének (élőhelyek közötti átjárhatóság megteremtése) kiépítését országszerte.

Az erdősültség növelése stratégiai cél. A komoly szakmai munkával, és támogatási programokkal eleddig elért 20,1%-os erdősültség tartós növelése, távlatilag a 28-33%-os arány elérése. A 2008. évi Nemzeti Erdőtelepítési Programban nevesített erdőtelepítésre javasolt, alacsony agráralkalmassággal bíró, valamint a védelmi célú erdőtelepítésre alkalmas területek 1,3 millió ha-on biztosítják is ezt a még hiányzó 8-13%-os arányt. Az erdősültség növelését részben szárazságtűrő, de honos, részben rendszeres fakitermelésre alkalmas, gyorsan növő fajokkal kell biztosítani. A kikerülő fűtésre alkalmas minőségű faanyaggal a lakosság olcsó, megújuló fűtőanyaggal történő ellátását kell biztosítani. Az erdősültség növekedése olyan pozitív mikroklimatikus ellenhatást eredményez, mely az érintett területeken alkalmas a hőmérsékleti szélsőségek moderálására, valamint a talaj vízmegtartó képességének növelésére. A kijelölt két területcsoport bevonása az erdősítésbe az agrárgazdaság teljesítőképességére nem gyakorol negatív hatást.

Korai vetésű, szárazságtűrő fajok elterjesztése az agrárgazdaságban. A klimatikus változásokhoz történő agrárgazdasági alkalmazkodás lényege, hogy a tenyészidőszak előrehozásával a még csapadékos időszak (május-június) maximális kihasználásával, valamint az öntözhető területek jelentős növelésével csökkentsük a forrósággal sújtott napok, és az aszályos időszakok miatti terméskiesést. A fajtaváltások kidolgozása, termelésbe vonása érdekében kiemelt fontosságú az állami tulajdonú növényi génbankok fenntartása, bővítése, és a szakosodott növénynemesítéssel, kísérleti termesztéssel foglalkozó kutatóintézetek, kutatás-fejlesztési programok támogatása.

Közegészségügyi alkalmazkodás. A klímaváltozás eddig ismeretlen baktériumok, vírusok, élősködők, és ezek hordozó fajainak elterjedését okozhatja. Az egészségügyi rendszert fel kell készíteni ezek kivédésére, a kellő számú vakcina előállítására és készleten tartására, valamint a lakosság megelőzési célzatú tájékoztatására, felvilágosítására.

8. Számos nyugat-európai ország nem működtet a hazaihoz hasonló kötelező védőoltási rendszert. Mivel ennek következtében sok nyugati ország járványügyi helyzete lényegesen rosszabb is mint Magyarországé, így ott egyes hangok a szigorítást javasolják, míg hazánkban néhány csoport épp ellenkezőleg, a kötelezőség enyhítéséért lép fel. Mi az Önök véleménye e kérdésben, milyen álláspontot foglalnak el az egyéni szabadságjogok és a közösség érdekeinek eme ütközésében?

A Jobbik szakemberei tisztában vannak azzal, hogy milyen hiányosságok és visszásságok tapasztalhatók a gyógyszerkísérletek, valamint a gyártás és forgalmazás terén. Ismeretes például a Yale University és a Mayo Clinic nemrégiben nyilvánosságra hozott tanulmánya, amely szerint a U.S. Food and Drug Administration által befogadott gyógyszerek  klinikai vizsgálataiban a kötelezően előírt randomizált kettős vakkísérletek több mint 10%-a nem volt randomizált, több mint 20%-a nem volt dupla-vak és több mint 18%-ában egyáltalán nem használtak sem aktív, sem placebó komparátort (összehasonlító anyagot).

Németországban az orvosi kamara egyik vezetőjének nyilatkozata szerint a bevezett új gyógyszerek nagyobb része semmilyen terápiás előnnyel nem rendelkezik a korábbiakhoz képest, viszont lényegesen drágábbak, az orvosok mégis az újakat írják fel.

Ugyancsak Németországból emlékezetes az a botrányos ügy, amikor a 4 évvel ezelőtt kitört H1N1-hisztériában a lakosságot a thiomersalt tartalmazó Pandemrix vakcinával oltották be, a szövetségi alkalmazottak és a hadsereg számára azonban a „higanymentes” Celvapan nevű készítményt rendelték meg.

Ezek a durva visszásságok nem hallgathatók el a lakosság elől, mert vagy a szakemberek, vagy az újságírók leleplezik a hamisságokat. A sajtó elemi érdeke a szenzációkeltés, ezért ugrik minden disznóságra. Csoda-e, ha a mindenre vevő nagyközönség azután már bizalmatlanná válik a gyógyszerekkel szemben, és még az összeesküvés-elméletekben is hajlandó hinni?

Így válik érthetővé, hogy miért indultak meg világszerte a védőoltás-ellenes mozgalmak. Ezek azonban hatalmas károkat okoznak, amelyeket csak akkor látunk világosan, ha a dolgok fonákja után megnézzük a színüket is.

A legelső védőoltást a himlő ellen vezették be. Ennek következtében ez a korábban rettenetes járványokat okozó kór az egész földkerekségen megszűnt, ezért jelenleg már nem is oltanak ellene. Tagadhatja-e épeszű ember ezt a rendkívüli eredményt?

Különösen jellemző az 1892–93-ban lezajlott európai diftériajárvány, amely Magyarországon már az első évben 23 ezer embert betegített meg, akik közül több mint 9 ezren meghaltak, köztük sokezer gyermek. A halálozás tehát 40%-os volt. Ugyanakkor a két év alatt csak Németországban több mint 110 ezer gyermek esett a járvány áldozatául! Emiatt bevezették a közben feltalált védőoltást, amelynek hatását élesen szemlélteti Trieszt, ahol a pár évvel későbbi újabb járvány során már oltottak. Az oltás hatására a halálozás 22%-ra csökkent (a még mindig magas szám oka az, hogy nem a járvány előtt, hanem közben oltottak, így akik már megbetegedtek, azok közül sokan meghaltak). Amikor az oltóanyag átmenetileg kifogyott, a halálozási arány újra 50%-ra ugrott.

Mára ott, ahol kötelező a védőoltás, a diftéria gyakorlatilag megszűnt. Magyarországon e betegség elleni megelőző oltás 1928 óta rendszeres, 1938-ban pedig kötelezővé tették. Ennek köszönhetően az 1940-es évek végére eltűnt ez a szörnyű betegség.

A másik jellemző példa a veszettség. A kutyák védőoltása kötelező, a rókák populációit pedig szintén rendszeresen immunizálják. Magyarországon a kitettség változásai szerint évente 3000–10000 ember kap veszettség elleni (fertőzés előtti vagy fertőzés utáni) oltássorozatot. Ennek köszönhetően e korábban sok ember halálát okozó járványos betegségnek hazánkban 1950 óta mindössze 5 áldozata volt, de ők is csak azért, mert nem jutottak időben kezeléshez.

Miért veszélyesek az oltásellenes mozgalmak? Mi történik, ha a riogatás hatására sokan nem oltatják be magukat? Egyes betegségekkel szemben a védőoltás hatására nem alakul ki csoportimmunitás. Ilyenek a passzív immunizáló szérumok, és általában azok az aktív immunizáló vakcinák is, amelyek csak a kórokozó toxinját tartalmazzák. Általában, de nem feltétlenül van így, például a toxoidot tartalmazó diftériaellenes védőoltás egy bonyolult hatás révén kialakítja a nyájimmunitást. Szerencsére azonban sok olyan kór van, amellyel szemben egy populációban magas átoltottság esetén a nem oltottak is védettek lesznek azáltal, hogy az oltottak nem kapják meg a betegséget és nem is fertőznek.

Több, korábban súlyos járványokat okozó kór eltűnt, de a megszületett gyermekeket továbbra is be kell oltani. Ennek elmulasztása esetén a népesség átoltottsága olyan szintre eshet vissza, hogy a csoportimmunitás megszűnik. Ekkor újra járvány törhet ki. 

Hogyan manipulálnak a védőoltások ellenzői? Elsősorban úgy, hogy az érzelmekre igyekeznek hatni. Például személyes tragédiákról számolnak be a könnyzacskókat ingerelve. Nem riadnak vissza attól sem, hogy a célrétegük politikai attitűdjére apelláljanak: liberális közegben a szabadságjogok erőteljes hangoztatásával operálnak, míg nemzeti orientációjú hallgatóság előtt a végletekig fokozzák a nemzeti külsőségeket. Mindezt nagyon agresszívan teszik, a kritikusaikat lerohanják és az adott közegben súlyosan megbélyegző jelzőkkel illetik. Liberális közösségben ez a lenácizást jelenti, nemzeti közösségen belül pedig az „idegenszívű” a legszelídebb argumentum. Ez azt vonja maga után, hogy az így megbélyegzett kritikus a közösségben egyedül marad, mert mások már nem merik vállalni a kitaszíttatás veszélyét.

A védoltások ellenzői azonban ügyesen alkalmazzák a tudományoskodó manipulálást is. Közismert Wakefieldnek a Lancet által közölt „tanulmánya”, amelyben a thiomersal és az autizmus közötti összefüggést „bizonyította”. Eközben súlyos statisztikai módszertani hibákat követett el, például túl kicsi volt a vizsgált esetszám és nem végzett megbízhatósági vizsgálatot. Végül még egy megvesztegetés-gyanús ügybe is belekeveredett, amiért a Lancet később visszavonta a cikket, Wakefieldet pedig eltiltották még az orvosi praktizálástól is.

Ennek ellenére a védőoltások ellenzői még mindig hivatkoznak Wakefield „tanulmányára”. A hiányosságokat összeesküvés-elméletekkel pótolják. A mozgalom magyarországi apostola azonban megfeledkezik arról, hogy a diftéria elleni védőoltás hazánkban 1938 óta kötelező, márpedig Horthy Miklóst és az akkori magyar kormányt nehéz lenne háttérhatalmi össze-esküvésben való részvétellel vádolni.

Az oltáskritikusok nem fogadják el, hogy Wakefield óta százezres populációkon vizsgálták a thiomersal és az autizmus összefüggését, és bizonyítottan kizárták a kapcsolatot. Amely összefüggés márcsak azért sem hihető, mert az autizmus tüneteinek első leírása az ókori görögöktől származik. Az akkori autisták azonban még nem kaptak védőoltást.

Az oltásellenesek szerint az autizmus előfordulása a védőoltások kötelezővé tétele óta növekszik. Ez azért nem igaz, mert az autizmus előfordulása jóval később kezdett növekedni, és nem az autizmus gyakoribb, hanem csupán az, hogy diagnosztizálják. Ugyanis régebben az ilyen gyerekre azt mondták, hogy buta, az autizmusnak a fogalmát sem ismerték. Egyébként ahogy nő a felfedezett autizmusok száma, úgy csökken más elmebeli fogyatékosságoké: azaz a korábban más kategóriába sorolt betegek egy részét ma autistaként diagnosztizálják.

Megállapíthatjuk tehát, hogy a védőoltás-ellenesek érvei nem állják meg a helyüket. Ugyanakkor a lakosság megnyugtatására egyrészt szükséges lenne a thiomersal teljes kivonása a készítményekből, másrészt felkészült szakembereknek a médiában cáfolniuk kellene a sarlatánok állításait. Végül pedig megfontolandó a legszélsőségesebb agitátorokkal szemben az erőteljes, akár hatósági fellépés, engedély nélküli egészségügyi tevékenységre hivatkozva.

9. Az utóbbi években Magyarországon is egyre nagyobb teret nyertek a nem bizonyított hatású, mégis igen népszerű ún. alternatív gyógyászati technikák, mint a kínai orvoslás, vagy a homeopátia. Mi a véleményük ezekről, szükségesnek tartanak-e további szabályozást ezen a téren? A Magyarországon forgalmazott homeopátiás készítményeken (a releváns EU-s és az azt alkalmazó OGYI szabályozásnak megfelelően) nem lelhető fel terápiás javallat, azonban számos gyógyszertárban rengeteg reklámanyag található, amelyeken viszont explicit felhasználási javaslatok szerepelnek. Ön szerint ez elfogadható eljárás, vagy törvényalkotó szándékával ellentétes, szabályozás-kijátszás?

Először is jegyezzük meg, hogy nem helyes az „alternatív” gyógyászat fogalmának használata. Eszerint ugyanis olyan módszerről lenne szó, amely helyettesíti az európai medicinát. Holott ez megengedhetetlen, mert életveszélyes, ezért tilos minden olyan módszer, amelyet a klinikai orvoslás helyett alkalmaz a terapeuta. Megengedhetők viszont azok a jól bevált, tapasztalatokon nyugvó módszerek, amelyeket a klinikai terápiák kiegészítésére alkalmazunk. Ezt azonban helyesebb „komplementer” terápiának nevezni. Ezen belül is célszerű  megkülönböztetni a tisztán természetes módszereket alkalmazó természetgyógyászatot a technikai eszközökön alapuló diagnosztikai és terápiás eljárásoktól.

A komplementer gyógyászattal az a fő probléma, hogy a szakmai és társadalmi megítélése fekete-fehér. Tehát a klinikai orvosok többsége egyértelműen elveti, a hívei viszont kizárólagos módszernek tekintik, gyakran kiirtandó ellenségnek kikiáltva az európai medicinát. Ez azután átragad az egész lakosságra, szinte két ellenséges táborra szakítva a társadalmat.

A Jobbik ezzel szemben – fenntartva a tényeken alapuló orvoslás prioritását – azt az elvet vallja, hogy az évezredes tapasztalatokon alapuló természetgyógyászatnak helye van a megelőzésben és a gyógyításban. A tényeken alapuló orvoslás elvben megengedi, hogy az orvos ne csak a klinikai terápiákat alkalmazza, hanem a személyes tapasztalatain alapuló, általa hatékonynak talált módszereket is. Ehhez tegyük hozzá, hogy a modern orvostudomány még keveset tud a placebóhatásról, ugyanígy a lelki tényezők egészséget károsító vagy javító hatásairól is. Mégis ismert a hit és a gyógyulni akarás pozitív hatása az immunrendszerre.

A bizonytalanságok miatt a komplemeter medicinával kapcsolatban számos ellentéttel kell megküzdeni. A módszerek között több olyan is van, amelynek a fiziológiai alapjait az orvostudomány vitatja, mert azokat eddig senkinek sem sikerült bizonyítani – cáfolni annál inkább. Vannak olyan komplementer készítmények, amelyeknek a placebóval vagy aktív hatóanyaggal szembeni hatását randomizált kettős vakkísérletben egyértelműen kizárták. Ezeknek a módszereknek, készítményeknek tehát bizonyítottan csak placebóhatásuk van.

A placebónak minősíthető terápiákkal kapcsolatban egy súlyos etikai ellentmondást kell feloldani. Egyfelől az a kérdés, hogy etikus-e a beteget – kivéve a klinikai gyógyszerteszteket – placebóval kezelni úgy, hogy közben terápiás hatással biztatjuk. Másfelől etikus-e racionálisnak gondolt érvekkel megfosztani egy gyógyíthatatlan beteget attól az esélytől, hogy akár egy placebó hatására jobban érezze magát, és ezzel megkönnyítsük számára és a családja számára az utolsó napjait. Végletekig kiélezve ez úgy is felvethető, hogy etikus-e megfosztani a beteget az utolsó reménytől, kiütni a kezéből az utolsó szalmaszálat.

Arra a kérdésre is válaszolnunk kell, hogy etikus-e egy placebóról a nyilvánosság előtt kijelenteni, hogy placebó. Hiszen ezzel azonnal megszüntetjük a placebóhatását is. Másfelől megengedhető-e, hogy méregdrága placebókat lehessen forgalmazni terápiás hatást tulajdo-nítva nekik, és ezzel egyfajta nézőpontból szemlélve súlyosan megkárosítani szerencsétlen beteg embereket. Ezért nehéz eldönteni, hogy elítéljük-e vagy támogassuk a szkeptikusokat.

Egy másik probléma, hogy a nyilvánvalóan terápiás hatású gyógynövények használatát is kétkedéssel kell szemlélni. Ha valaki gyógyszertani és hatástani ismeretek nélkül ad másnak gyógynövényt, azt nemcsak a törvény szerint kellene kuruzslónak tekinteni, hanem a józan ész alapján is, mert egyes gyógynövények és gyógyszerek között akár végzetes kölcsönhatás is felléphet. Sőt, még egy grapefruit vagy egy marék szamóca is okozhat veszélyes interakciót.

A komplementer módszerek elsősorban ott jelennek meg, ahol az egészségüggyel komoly problémák vannak. Az USA-ban természetszerű volt a megjelenésük, mivel több tízmillió embernek nem volt hozzáférése a hivatalos egészségügyhöz. Kínában teljesen egyeduralkodó a keleti gyógyászat, az állami vezetés csak most kezdi az európai medicina elterjesztését. Ennek ellenére a kínai lakosság születéskor várható élettartama nagyobb, mint a magyaroké, aminek azonban sokkal inkább a két nép életmódja közötti óriási különbségben keresendő az oka, mintsem a kínai orvoslásban. Ha ez nem így lenne, a kínai kormány nem fektetne óriási pénzeket az európai medicina oktatásába, új rendelők és kórházak építésébe.

Mindent egybevetve a magyar egészségügy alapjának a modern európai medicinát tekintjük. Emellett azonban kiegészítésként támogatjuk azokat az elsősorban természetgyógyászati módszereket, amelyeket sok évszázados vagy évezredes ősi tapasztalatok, vagy tudományos vizsgálatok támasztanak alá – mint például a gyógynövények esetében. Az eddigiekkel szemben azonban ezen a területen is szigorúbb kontroll alkalmazását javasoljuk. A terápiát ott is csak orvos végezhesse, ahol az eddig nem volt kötelező, vagy csak szoros orvosi ellenőrzés alatt lehessen végezni.

Nem ebbe a körbe tartozik ugyan, de azoknál a gyógyszereknél, amelyeknél veszélyes táplálék-kölcsönhatás lehetséges, ne legyen elegendő ezt a betegtájékoztatóban ismertetni, hanem külön kísérőirat legyen erről a gyógyszer mellett, a csomagoláson pedig jól látható jelzés figyelmeztessen ennek elolvasására.

A nemzetközi szokásokhoz igazodva tudomásul vesszük azokat a módszereket és készítményeket, amelyeknek nincsen bizonyítható terápiás hatásuk – vagy bizonyítottan nincs ilyen hatásuk –, de placebóhatással rendelkeznek. Ezeknek azonban legyen tilos terápiás hatást tulajdonítani, szigorú szankció terhe mellett.

A komplementer módszereket akkor sem célszerű kifejezetten tiltani, ha nyilvánvaló szélhámosságok vagy babonák. Egyszerűen azért, mert a tiltás felkelti az érdeklődést, és a tevékenység átterelődik a fekete szektorba. Így egészségügyi és adózási szempontból is kikerül az ellenőrzés alól. A tiltásnak tehát több lenne a kára, mint a haszna.

Külön kategóriát képeznek a komplementer gyógyászatban alkalmazott olyan módszerek, mint például az íriszdiagnosztika. Mivel itt nem érvényesül placebóhatás, nem jelennek meg az etikai ellentmondások sem. A módszer érvényességét randomizált kettős vakkísérlettel többször ellenőrizték, és minden alkalommal kizárták. A módszer hívei azzal érvelnek, hogy a kísérletes orvostudomány még nem elég fejlett az íriszdiagnosztika hatásának vizsgálatához. Szó se róla, eléggé béna érvelés a tudományra fogni egy módszer hatástalanságát. Ugyanakkor egyes betegségek valóban okoznak szemészeti kórképeket. Ajánlatos lenne az íriszdiagnosztika tevékenységi körét ezekre a kórképekre korlátozni, egyrészt szigorú orvosi kontroll mellett, másrészt az engedély nélküli egészségügyi tevékenységet az eddiginél jobban szankcionálni.

Van azonban egy olyan kategória, amelyet akkor is tiltani kell, ha a tiltás nem eléggé produktív. Ez pedig a feketepiacon, a tv-shopokban és az interneten terjesztett ellenőrizetlen gyógyszerek köre. A gyógyszerreklámokat korlátozni kell, a gyógyszerek forgalmazását pedig vissza kell terelni a gyógyszertárakba, a szakember által szakszerűen vezetett, engedélyezett webáruházak kivételével. A veszélyes – például paracetamol – tartalmú gyógyszerek csomago-lását feltűnő megkülönböztetéssel kell ellátni, és erről a lakosság körében folyamatos felvilágosí-tást végezni.

Általában véve ki kell iktatni a köztudatból azt a liberális elvet, mely szerint mindenkinek joga van hülyének lenni, és ebbe beledögleni. Nincs joga! Márcsak azért sem, mert a hülyeséget nem szabadon választjuk, ráadásul még a legokosabb ember sem mindig ismeri fel, hogy aktuálisan éppen hülyét csináltak belőle.

10.  Az utóbbi évtizedben Magyarországon jelentős előrelépés történt a hulladékfelhasználás terén, de még így is jelentősen elmaradunk az európai átlagtól. A városi hulladék több mint kétharmada kerül hulladéklerakókba, kevesebb mint 20%-a hasznosítódik újra és mindössze 5%-a komposztálódik. Az EU számos országában 10% alatt van a hulladéklerakóba kerülő háztartási szemét aránya, és 20-30% körül a komposztált hulladéké. Az Európa 2020 program keretszámai szerint az évtized végére Magyarország is hulladékának minimum felét kellene újrahasznosítsa. A következő kormányzati ciklus során milyen további intézkedéseket terveznek, hogy ez elérhető legyen?

A hulladék keletkezésének megelőzése, hulladék szelektív gyűjtése, és újrahasznosítás területén meglévő lemaradásunk szoros összefüggésben áll az elmúlt 20 év kormányainak vétkes hanyagságával, miszerint az a helyes, ha a hulladékgazdálkodásból az állam kivonul, és az tisztán piaci alapon működik. A piaci szemléletből következett, hogy a vonatkozó statisztikák fényezésével, meghamisításával a legkisebb költség elvén, a hulladékkibocsátás növelése!! mellett kívánták a célok megvalósulását bizonyítani. Közben a hazai újrahasznosító ipar leépült, a hasznosíthatónak mondott, ám a valóságban semmire se jó, kémiai összetétel szerint vegyes műanyag hulladékok pedig a lerakókon, vagy a világtengerekben landoltak. A megoldás a hulladék keletkezés megelőzésében, az anyagában nem hasznosítható hulladékok energetikai hasznosításában, a hazai hasznosító háttéripar újrateremtésében, és a komposztálás széleskörű kiépítésében áll.

A hulladék keletkezés megelőzése. A merev falu fém, műanyag, és üveg csomagolásokra, rekeszekre, raklapokra, újrafelhasználható kartonokra kötelező betétdíjjal, a göngyöleg mosó, és fertőtlenítő berendezések beszerzésének támogatásával ösztönözni kívánjuk az újrahasználatra alkalmas göngyölegek és csomagolások elterjedését. A műanyag táskák, zacskók helyett adókedvezményekkel a papír-, és vászon alapú egyedi csomagolások, hordozóeszközök elterjesztése a cél. 

A szelektív gyűjtés általánossá és kötelezővé tétele. A házhoz menő, a papír, műanyag, és fém csomagolóeszköz gyűjtést az ország legkisebb településein is hozzáférhetővé kell tenni a lakosság számára. A szelektivitás ettől kezdve mindenkire nézve kötelező, a rendszer működését negligáló felhasználókat többszörös hulladékkezelési díj sújtja.

A hulladék újrahasznosító háttéripar megteremtése. Az elmúlt két évtizedben a hazai hulladék újrahasznosító háttéripar a piaci alapon működtetett, multinacionális ipari érdekeket szolgáló hulladékgazdálkodás következtében lényegében tönkrement. A termékdíj, és betétdíj bevételekből meg kell teremteni e háttéripar újraindulásához szükséges beruházási támogatási forrásokat, különösen a papírgyártás, műanyag granulálás, műanyag termék fröccsöntés, és az öblösüveggyártás területén. Az újrahasználati rendszerek, valamint a hazai hasznosító háttéripar újjáélesztése több tízezer embernek adhat munkát, így a munkahely teremtési törekvésekkel is összhangban áll.

A komposztálható hulladékok kivonása a háztartási szemétből. A háztartási szemét, különösen a városokban képződő háztartási hulladék mintegy 30%-a biológiai eredetű, tehát komposztálható hulladék. Ennek kötelező kivonása a lerakóra kerülő hulladékból nem csupán a környezetvédelmi célok elérését, de a környezetegészségügyi kockázat jelentős csökkenését is eredményezi. A kivonás útja kettős. Falusi és kertvárosi övezetben a házi komposztálás elősegítése mellett elérhető közelségű komposzttelepeken, nagyvárosi, zárt beépítésű, társas-, irodaházi és ipari övezetekben házhoz menő, vagy elkülönített kukás rendszerű biológiai eredetű hulladékgyűjtés szükséges. A begyűjtött lebomló hulladékok újrahasznosítása a hulladéklerakóktól elkülönített komposzttelepeken történjék!

Energetikai újrahasznosítás. A szelektív gyűjtés keretében begyűjtött, ám racionálisan nem hasznosítható szennyezett papír, műanyag, vegyes anyagtartalmú, kombinált csomagolásoktól, és a hulladékká vált termékektől mentesíteni kell a lerakókat. Ehhez 2-3 olyan regionális hulladékégető mű felépítése szükséges, melyek hő hasznosítása részben közvetlen fűtési célú energia előállításával, részben elektromos áram termelésével történik. Ilyen hulladékégető mű felépítése szükséges Nyugat-Dunántúlon, Kelet-Magyarországon, valamint Dél-Buda-Székesfehérvár térségében.

11. Az utóbbi években számos olyan intézkedésre került sor, amely során az állam természetvédelmi területek, nemzeti parkokhoz tartozó területek haszonbérletéről döntött (a 2012-es Új Földtörvény révén), vagy épp halászati kérdésekben hozott határozatot. Mi az Önök álláspontja, elképzelése a magyarországi természetvédelmi területek hasznosításáról, illetve a természetvédelem, hal- és vadgazdálkodás jövőjéről? Milyen célokat kell ezeknek a tevékenységeknek szolgálniuk? Milyen szerveknek kellene ezen célok elérésének teljesülését felülvigyáznia?

A természetvédelmi területekre az államnak fokozott figyelmet kell fordítania. Ehhez pedig a források biztosításán túl, egy mindenre kiterjedő, a helyi viszonyokra csiszolt rendszer szükséges. Ugyanakkor, több esetben azt tapasztaltuk, hogy a nemzeti parkok és a természetvédelmi területeken gazdálkodók nem partnerként tekintenek egymásra, hanem ellenfelekként. Mi úgy látjuk, hogy léteznek minden érintett számára megnyugtató megoldások, több kiváló nemzetközi példa is áll előttünk. A természetvédelmi területek hasznosítása évszázadok óta – még ha ez korábban nem is volt kimondva – olyan módon zajlott, hogy ezen területek a mai kor embere számára természeti értékeik miatt értékelődtek fel. Azaz, ezen területeken folytatott ésszerű, fenntartható gazdálkodás nemhogy ellentétben áll a természetvédelmi célokkal, hanem gyakran annak egyetlen járható útja. 

Hazánkban ma halgazdálkodásról a legritkább esetben lehet beszélni. Ha pedig a természetvédelmi területekre szűkítjük a kérdést, szinte csak egy-egy védett halfaj mesterséges szaporításáról és telepítéséről, esetleg néhány kubikgödör kotrásáról van szó. Pedig a lehetőségeink szinte korlátlanok ezen a területen. A ma már védett fajok állományának stabilizálása és az egész ország horgászparadicsommá alakítása - némi kormányzati akarattal - gyorsan megoldható. Folyóvizeink egyre magasabb gátak mögé szorítása helyett a nagyvizek tározókba és megfelelő árterekre engedése már komoly előrelépés lenne. Az emberi beavatkozás a halak ívó helyeinek 98%-át elpusztította, ennek – akár csak - részbeni helyreállítása minden más a halak védelmét szolgáló intézkedésnél nagyságrendileg nagyobb és gyorsabb eredményt hoz.

A vadgazdálkodást egy igen fontos és nélkülözhetetlen ágazatnak tekintjük. Nem csak eme ágazat mintegy évi 20 milliárd forint körüli értékteremtő volta miatt, hanem azért is, mert sok „méregzöld” szervezettel ellentétben mi úgy gondoljuk, hogy egy tervszerű és szakszerű vadgazdálkodás nélkül ma már lehetetlen volna a vadállomány egy fajta természetes egyensúlyának fenntartása, mert az ezt szabályozó táplálékláncok és természetes élőhelyek már számos ponton sérültek és szakadozottak. Az ígért, de ebben a ciklusban elmaradt új vadászati törvény megalkotása égetően hiányzik. Minden tisztességes érintett számára fontos, hogy tisztább kép és egyértelműbb jogi környezet alakuljon ki a vad körül Magyarországon. 

12. Ismertetné az Önök programjának a gazdaság fenntartható fejlődésének elősegítésére vonatkozó részeit?

A gazdaság fenntartható fejlődésével kapcsolatban a Jobbik az egyetlen párt, amelyik napirenden tartja az államadósság újratárgyalásának kérdését. Gazdaságpolitikát nem lehet illúziókra építeni. Márpedig az a tétel, hogy megfelelő növekedési ütem mellett a magyar gazdaság egyszerűen "kinövi" az adósságot, éppen ilyen illúzió. Nem kívánunk fejjel menni a falnak, tárgyalni akarunk. Nemzetközi esettanulmányok alapján állíthatjuk: jó esély van az adósságállomány egy jelentős részének - becslésünk szerint kb. egyharmadának - leírására, a megmaradó résznek pedig kedvezőbb feltételek melletti törlesztésére. Ezzel a költségvetést terhelő adósságszolgálati teher akár a felére is csökkenhet, ami már lehetővé tesz egy fenntartható növekedési pályát. Nincsenek illúzióink, ez egy kegyetlenül nehéz tárgyalási folyamat lenne. De vannak olyan szereplői a pénzügyi világnak, akik más országok esetében (mint például Argentína, Szerbia-Montenegro) sikerrel keresztülvittek egy sikeres adósságcsökkentést. Velük együttműködve nekünk is sikerülhet.

A fenntarthatóság másik fontos feltétele a kamatlábak alacsonyan tartása. Ebben a jelenlegi kormányzatnak, illetve jegybanki vezetésnek elismerendő érdeme van. Az alacsony jegybanki alapkamat politikáját a leendő Jobbik-kormány is tovább fogja vinni.

A fenntarthatósággal kapcsolatban ki kell emelnünk egy olyan nem-gazdasági jellemzőt is, amely normális működésű országban nem lenne kérdés. Ez pedig a korrupció visszaszorítása. Magyarországon a korrupció olyan elképesztő méreteket öltött, különös tekintettel a fejlesztési politikára, aminek most már nem csak a közvetlen kára hatalmas, hanem legalább ennyire a közvetett következménye is. A korrupció miatt nemzetgazdasági szempontból rendre rossz döntések születnek, ami a fejlesztési források rossz hatékonyságú felhasználását eredményezik. Az ilyen döntésen nem számolnak például azzal sem, hogy egy beruházásnak - még ha zömmel EU-s forrásokból is történik a megvalósítása - a fenntartási költségek már a magyar nemzetgazdaságot terhelik. Így hiába büszke rá az ország, hogy mennyi uniós pénzt hívunk le, ha azok jelentős része elfolyik a korrupciós csatornákon keresztül, más része meg fenntarthatatlan beruházásokat támogat.

A fenti három probléma megoldása nem elégséges, de szükséges feltétele a fenntartható fejlődésnek. Ez esetben van csak esély arra, hogy sikeres gazdaságpolitikát fogalmazzunk meg.

13.  Magyarország jelenlegi ~1100 PJ/év primerenergia felhasználása a villany (350-400 PJ/év), hő (350-400 PJ/év) és üzemanyag (250-300 PJ/év) között oszlik meg. Álláspontjuk alapján milyen változások várhatók ebben a primerenergia-felhasználásban, a következő évtizedben? Milyen megújuló, atom-eredetű és fosszilis energiaforrások felhasználásával biztosítanák a három terület energiaigényét? Milyen energetikai fejlesztéseket terveznek ehhez?

A szénhidrogének kulcsszerepet töltenek be Magyarország energiaellátásában. A kőolaj, földgáz készleteink erősen korlátozottak. Az importfüggőségünk a jövőben tovább növekedhet, mivel a hazai források kimerülőben vannak. A korábbi kormányok előnytelen koncessziós szerződésekkel az új mezők kutatását és termelésbe állítását is külföldi multinacionális cégekre ruházták. Villamos energiát bőven tudnánk termelni, és a lakossági villamos energia – megfelelő energiapolitikai intézkedések esetén – akár olcsóbb is lehetne, mint a földgáz alapú energia ellátás, amint erre példa több nyugati ország. Mivel pedig a villamos energia nem csak univerzálisan hasznosítható, de – a felhasználás helyén – semmiféle káros anyag kibocsátással nem jár, jelentősen mérsékelni lehetne a nagyvárosokban a levegő szennyeződését. Bár egy ilyen energetikai váltás nem megy máról holnapra, ezért időben hozzá kell kezdeni, hogy legalább a jövő évtizedekben képesek legyünk ezen a téren tényleges eredményt elérni.

A Paksi atomerőmű bővítésének valós alternatívája nincsen, azt nélkülözhetetlennek tartjuk.

Meg kell tiltani a széndioxid kvóták eladását, és azt fel kell használni szén alapú hőerőművek működtetéséhez, elsősorban a hazai barna szén és lignit vagyon felhasználása érdekében, amelyekkel hosszú távon fedezhető a hazai villamos energia felhasználás további legalább 30%-a. Meg kell nyitni újra a szénbányákat, mivel az energiahordozók megváltozott árviszonyai következtében, a komplex módon értelmezett szempontok alapján gazdaságosan működtethető. A bányászat jelentős munkahely teremtő tényező, minden bányászati munkahelyhez további 2-3 kötődik.

Maximálisan ki kell használni a folyóinkon potenciálisan hasznosítható vízenergiát, amellyel biztosítható a hazai energia fogyasztás 10-12%-a, és amely egyben a legjobban szabályozható és legolcsóbb villamos energia. 

Szivattyús-tározós erőműveket kell építeni, amelyek segítségével kiküszöbölhetők az időjárástól függően ingadozó teljesítményű megújuló energiák által okozott hálózati instabilitások. Az ilyen kiegyenlítő erőművekkel megtöbbszöröződhetne a megújuló energia-források kiaknázása, és visszaeshetne a fosszilis energiahordozók használata.

A geotermikus energiát fel kell használnunk épületek fűtéséhez, zöldség termelő melegházakhoz, s ez gazdaságosan megoldható. Villamosenergia-termelésre azonban a hőforrások mélysége és fizikai paraméterei alapján nem rentábilis. A geotermikus energia hasznosítása esetén az egészséges környezet megóvása érdekében kötelezővé kell tenni a felhozott termálvíz visszasajtolását. Nem minden termálvíz gyógyvíz, a többségük nem az! A legtöbb termálvíz egészségkárosító anyagokat, nehéz fém sókat, és hosszú felezési idejű radioaktív izotópokat tartalmaz.

A napenergia hőenergiaként gazdaságosan hasznosítható fűtéshez és melegvíz előállításához. A technológia jelenlegi helyzetében azonban villamos energia termelésre általában nem gazdaságos, kivéve az olyan ún. sziget üzemű megoldásokat, ahol a villamos hálózatra csatlakozás nagyon költséges, vagy műszakilag nem megoldható.

Biomassza erőműhöz vagy bioüzemanyag előállításához hazai körülmények mellett erdőket kivágni, termőföldet feláldozni nem célszerű, ez csak az élelmiszer és takarmány termelés rovására történhet. Hasznosítható azonban a kommunális szemét és a másra nem alkalmas mezőgazdasági hulladék hőenergia és/vagy villamos energia előállításához.

A fűtésre használt energia csökkentésének legfontosabb eszköze az energiahatékonyság növelése. Ehhez állami támogatásra is szükség van. Az államnak elő kell segíteni a teljes vertikumú önkormányzati távfűtő, energiaszolgáltató társaságok létrejöttét a privatizált tulajdon állami támogatással, történő meg- illetve visszavásárolásával. 

A közlekedésben felhasznált energia csökkentése érdekében preferálni kell a kis fogyasztású és csekély szennyezés kibocsátású gépkocsik használatát. A teherfuvarozás vasúti szállításra terelése mind az energia felhasználás mind a káros anyag kibocsátás szempontjából kedvező. A Dunán megépítendő három vízlépcső, valamint két tiszai vízlépcső a vízgazdálkodási és energetikai célok mellette a hajózhatóság biztosításával csökkenti a közlekedésben felhasznált energiát.

+1. Az utóbbi években egyre több támogatót tudott maga mögött az a mozgalom (Open Data), amely célja, hogy az állam minél több (nyers) adatot bocsájtson az arra kíváncsi állampolgárok részére, ezzel is biztosítva saját működésének átláthatóságát. (Lásd data.gov, vagy data.gov.uk.) Magyarországon eleddig nem született hasonló kezdeményezés. Támogatnák-e, hogy hasonló adatokat a magyar állam is közzé tegyen? Ha igen, milyen konkrét intézkedésket hoznának ennek megvalósítására?

Maximálisan támogatjuk a közpénzen gyűjtött adatok nyilvános elérhetőségét. Minden, az állami szférában keletkezett információt – amelynek titkosításához nem fűződik méltányolható érdek – nyílttá, elérhetővé és kereshetővé teszünk egy központi adatbázisban. Állami megrendelések esetén az üzleti titkot is korlátozhatónak tartjuk - aki közpénzből akar megrendelést, az tekintse ezt rezsiköltségnek. A fejlesztési döntéseknél nem csak a megkötött szerződések adatainak nyilvánosságát tartjuk elengedhetetlennek, hanem az elbírálás szempontjainak, az értékelés menetének átláthatóságát is. Mindezen adatokat egy államilag fenntartott, jól kereshető központi adatbázisban tennénk elérhetővé.



  • Hírek
  • Hírek