Tizennégy új, táncoló békafajt fedezett föl Dél-India hegyi őserdejében egy biológuscsoport. A csütörtökön megjelent tanulmány szerint az indiai táncoló békák fajainak száma ezzel 24-re emelkedett. A kutatók szerint még épp időben fedezték fel a békákat, mielőtt kihaltak volna: az élőhelyüket egyre nagyobb szárazság sújtja – írja az MTI.
A táncoló békák a szokatlan, rugdosó mozdulataikról kapták a nevüket, amikkel a hímek a nőstények figyelmét próbálják felkelteni párzás idején. A kis táncoló békák az évenkénti monszun után szaporodnak a gyors vizű patakokban, de az élőhelyeik egyre szárazabbak lesznek. Míg a tudósok a populációkat vizsgálták, az erdei talaj veszített a nedvességéből, és az állandó vízfolyások megmagyarázhatatlanul kiszáradtak.
Veszélyben az élőhely
Táncoló békák (Micrixalidae) élnek Közép-Amerikában és Délkelet-Ázsiában is, de az indiai családjuk tőlük függetlenül, nagyjából 85 millió éve fejlődött ki. Az állatkák szaporodása igen érzékeny az időjárás változásaira: csak akkor rakják le a petéket, ha a monszun után a vízfolyások már az eredeti szintjükre húzódtak vissza; akkorára, hogy a köveken átbukdácsolva folyjanak. Ha a patakban kevesebb a víz, vagy túl korán húzódik vissza, az állatok már nem tudnak szaporodni.
2006-ban a peterakás idején akár 400-500 béka is ugrált egy-egy helyen, de a számuk évről évre csökkent; sok munka kell ahhoz, hogy akár százat megfigyelhessenek.
Az indiai táncoló békák kizárólag a Nyugati-Ghátok hegyvonulatának őserdeiben élnek. A Himalájánál is idősebb hegylánc élővilága igen gazdag, itt él az összes indiai faj legalább egynegyede. A régió ökoszisztémáját viszont évtizedek óta sújtja a vas- és bauxitbányászat, a vízszennyezés, a szabályozatlan földművelés és az emberi lakóhelyek terjeszkedése. A hegység a világ több mint 300 veszélyeztetett növényének, madarának, kétéltűjének, hüllőjének és halának ad otthont.