Idén először külföldi kutatót hoz Magyarországra a Lendület program
További Tudomány cikkek
- Kiderült, az állva végzett irodai munka semmivel sem egészségesebb, mint ha ülve dolgozunk
- Horror vagy médiahack az első fejátültetés?
- És ön mennyit káromkodik a munkahelyén?
- Vulkánkitörések alakíthatták a Hold túloldalát
- Ufószkeptikusok, itt a magyarázat, miért nem találkoztunk még a földönkívüliekkel
Idén is kiválasztották azt az néhány kutatót, aki vállalta, hogy a Lendület program keretében hazatér Magyarországra, itthon folytatja kutatásait, cserébe pedig támogatást kap a Magyar Tudományos Akadémiától (MTA).
A programot még Pálinkás József kezdte 2009-ben, Lovász László, az Akadémia múlt héten megválasztott új elnöke a választás utáni sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy azt folytatni kell, bár kisebb átalakításokra szükség van, hogy ne csak a reálos tudományterületek művelői tudják kihasználni a lehetőséget.
A programban kutatócsoportok alakulnak, amelyek bizonyos témára specializálódnak, a cél fiatal kutatók hazahozása, illetve külföldi kiválóságok Magyarországra csábítása. Még Pálinkás elnöksége alatt az egyetemekre is kiterjesztették a programot.
Idén 800 millió forintból 18-an alapíthatnak kutatócsoportot. 2009 óta összesen 97 hazai kutatócsoport jött létre. Lovász szerint a program a kutatók hazajövetele mellett arra jó, hogy az itthon dolgozók ne kényszerüljenek külföldre, valamint fontos az is, hogy lássuk: Magyarországon van a fiatalok körében világszínvonalú tudomány. A mai esemény pedig az eredményhirdetés mellett seregszemle is. Az új elnök úgy véli, még nagyobb erőfeszítéseket kell tenni, hogy a társadalomhoz is eljuttassák a programot, jobban kell kommunikálni.
A pénteken bemutatott új kutatócsoport-vezetők, már elismert kutatók:
- Juhász Gábor, biológus: sejtek lebontó és újrahasznosító folyamatait kutatja, Szegeden folytatja;
- Nagy Csongor István, jogtudós: a nemzetközi magánjog és a versenyjog területén kutat, a föderális piacokat;
- Than Nándor Gábor, kutatóorvos: az USA-ból érkezik haza, anyagi magzati immuntoleranciával foglalkozik;
- Kis Farkas Gábor, irodalomtörténész: Ausztriából érkezik az ELTE-re, azt vizsgálja, milyen karrierszerkezetek léteztek a korai magyar humanisták korában;
- Dombi Péter, fizikus: ultragyors fizikával és nanooptikával foglalkozik, a Wigner Kutatóközpontban folytatja, gyakorlati alkalmazásra is koncentrálna;
- Hegyi Péter, gasztroenterológus: a hasnyálmirigy-gyulladás kialakulásának kezdeti lépéseit vizsgálja, mivel ennek egyelőre nincs specifikus terápiája;
- Szilágyi Róbert Károly, vegyész: az USA-ból tér haza a Pannon Egyetemre. Témáját tíz évvel ezelőtt kezdte, mostanra az elméletét gyakorlati problémákra fordítja. A lágy és kemény anyagok molekuláris szerkezetével foglalkozik;
- Bárány Attila Pál, történész: a Debreceni Egyetemen folytatja, a középkori Magyarország európai emlékezetét kutatja;
- Győrffy Balázs, kutatóorvos, onkológus: a SOTE-ról jön át az MTA-s kutatócsoportba. Daganatos betegségek megfelelő biomarkereit keresi;
- Maria Lugaro, csillagász: idén először érkezik személyében külföldi kutató a programba. Ausztráliából érkezik az MTA-ba, a Konkoly Thege obszervatóriumba. Azt vizsgálja, honnan erednek a különböző elemek, melyik csillagból származnak. Férjével és négy gyerekével költözik Budapestre;
- Dosztányi Zsuzsanna, biofizikus: az ELTE Biokémiai Tanszékén kezdi el kutatásait. Az egyértelmű térszerkezettel nem rendelkező fehérjékkel foglalkozik, illetve az ezekben található más molekulákhoz való kapcsolódásra szolgáló lineáris motívumokkal.
Pályakezdők:
- Kézsmárki István, fizikus: az intelligens anyagokkal foglalkozik, azok optikai tulajdonságaival. Az Augsburgi Egyetemről tér haza a BME Fizika Tanszékére;
- Janáky Csaba, vegyész, napenergia segítségével a tüzelőanyagok előállítását kutatja Szegeden: fotoelektrokémiai folyamatokat. A levegő szén-dioxidját alakítanák át hasznos anyagokká. Eddig Texasban dolgozott, ahol alkohollá alakították a szén-dioxidot. 29 évesen ő a legfiatalabb nyertes kutató;
- Jakus Zoltán, kutatóorvos: a pennsylvaniai egyetemről tér haza. A tüdő nyirokrendszerét térképezik fel, a koraszülötteknél gyakori légzéselégtelenségek okait keresik;
- Kóspál Ágnes, fizikus: az Európai Űrügynökség hollandiai központjából érkezik az MTA csillagászati kutatóközpontjába. A chilei ALMA rádióteleszkóp-rendszerrel vizsgálja majd a születő csillagokat;
- Nagy László, biológus: az USA-ból tér haza, az evolúcióbiológiai műhelyhez csatlakozik;
- Tapasztó Levente, fizikus, nanotechnológiáva, grafénnal foglalkozik. Kutatásáról részletesen itt olvashat. Célja gyors és kis fogyasztású nanotechnológiai eszközök fejlesztése;
- Bay Péter, biokémikus: a Debreceni Egyetemen kutat. Az emberi szervezetben élő mikroorganizmusokat vizsgálja, azt, hogy ezek hogyan reagálnak a szervezetben kialakuló tumorokra.
Ausztriából, Hollandiából, Ausztriából, USA-ból, Németországból érkeztek a kutatók. Eddig összesen kilenc nő érkezett a programba, most hárman. Többen még külföldön voltak az eredményhirdetés idején, így Skype-on, illetve videoüzenetben jelentkeztek be.