Koronavírus adatok

2021. dec. 01.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Elza
3 °C
8 °C

Megmenekülhet az Aral-tó a pusztulástól

2014.05.26. 12:34

Alig egy évszázad alatt az emberi tevékenység szinte teljesen elpusztította az Aral-tó környékét. A világ egyik legnagyobb tavának látványos kiszáradása az emberiség pusztító tevékenységének egyik szimbólumává vált. De úgy tűnik, a tó  kétszer már majdnem eltűnt, majd visszanőtt eredeti méretére.

Az Aral-tó 1961-ben még a világ egyik legnagyobb tava volt, a környékbeli mezőgazdaság felfutásának, az öntözéseknek köszönhetően azonban látványosan csökkenni kezdett a mérete. A szovjet időkben a tavat tápláló folyók vizének nagy részét öntözésre fordították. Ma a tó eredeti méretének tíz százalékát is alig éri el.

dn25620-1 655.gif

Az ökoszisztéma teljesen összeomlott, a tó vize tele van növényirtó szerekkel, amelyeket a homokviharok juttattak oda. Ebből következően ivóvízként sem használható, mert mérgező.

Geológusok most azt állítják, hogy a tó már kétszer is magához tért hasonlóan reménytelen helyzetből. Az Aral-tó már kétszer is majdnem kiszáradt, de vize visszatért – állítja Philip Micklin, a Western Michigan University kutatója. Szergej Krivonogov, az orosz geológiai intézet kutatója kollégáival a tó elmúlt kétezer éves történelmét vizsgálta meg.

Kiderült, hogy a tó területe igencsak gyakran változott, és ebben az emberi tevékenységnek is szerepe lehet. A tó környéke ugyanis már 2500 éve lakott.

1961-ben a tó felszíne 54 méterrel volt a tengerszint felett. Időszámításunk szerint 400 és 600 között csak tíz méterrel volt a tengerszint felett, 1000 és 1500 között pedig 29 méterrel volt a tengerszint alatt. Az 1600-as évek óta megint nőtt a területe, egészen a szovjet időkig.

A modern kori összeomlás állítólag nem rosszabb, mint a korábbiak voltak. 1989-ben a tó 40 méterrel volt a tengerszint felett, és egy apró északi tavacska is kialakulóban volt. Azóta még két méterrel emelkedett a tó tengerszint feletti magassága. A halállomány csak töredéke az ötvenes években tapasztaltnak, de vannak biztató jelek.

A déli területen azonban folytatódik az apadás –  ez a rész már csak 29 méterrel van a tengerszint felett. A keleti rész pedig annyira sós, hogy ott csak egy bizonyos garnélafaj él meg.

Jelenleg semmilyen program nincs arra, hogy helyreállítsák az Aral-tavat. Ez mindig is halott ügynek tűnt. Az egyetlen lehetőség, ha a teljes öntözési területen radikális változásokat vezetnének be. Ez azonban a művelt területeket és az ott élők megélhetését veszélyeztetné.