Gyárfás
16 °C
29 °C

Földi forróság miatt féloldalas a Hold

2014.06.12. 10:21

 A Hold egy igen furcsa égitest. Már a keletkezése is igen szokatlan: a jelek szerint az ősi Földbe egykor egy másik, hatalmas bolygókezdemény csapódott. A magja besüllyedt a Földébe, a kiszakadó, összekeveredett köpenyanyagból pedig létrejött a Hold. A kinézete is érdekes, mert a Földdel átellenes oldalán körülbelül kétszer olyan vastag a kérge, mint a felénk forduló félgömbön.

A holdkéreg vastagsága a két féltekén, a GRAIL űrszondák mérései alapján. A túlsó oldal (jobbra), a nagy becsapódás létrehozta Déli Pólus-Aitken-medencét leszámítva, jóval vastagabb. A legvékonyabb a Viharok Óceánján (balra), itt egy sor, mélyebbről származó kémiai elem is gyakoribb (KREEP: kálium, ritkaföldfémek és foszfor).
A holdkéreg vastagsága a két féltekén, a GRAIL űrszondák mérései alapján. A túlsó oldal (jobbra), a nagy becsapódás létrehozta Déli Pólus-Aitken-medencét leszámítva, jóval vastagabb. A legvékonyabb a Viharok Óceánján (balra), itt egy sor, mélyebbről származó kémiai elem is gyakoribb (KREEP: kálium, ritkaföldfémek és foszfor).
Fotó: NASA

Az eltérést sokan, sokféleképpen próbálták megmagyarázni: az összeállás végén egy kisebb és egy nagyobb ős-Hold összeütközéséről, a két féltekén eltérő mennyiségű kisbolygóbecsapódásról, aszimmetrikus kristályosodási folyamatokról és belső áramlásokról is ír a szakirodalom.

Egy új tanulmányban Arpita Roy, Jason Wright és Steinn Sigurdsson (Pennsylvania State University, USA) egy újabb lehetőséget vizsgáltak meg. A csillagaikhoz nagyon közel keringő lávabolygók geológiai modelljei adták nekik az ötletet, hogy a lávával borított Föld okozta besugárzás hatásait vizsgálják. A becsapódás után közvetlenül a Föld felszíne 8000 fokig forrósodott, majd visszahűlt körülbelül 2500 Kelvinig. Innen már az elpárolgott szilikátok gőzéből álló felhőzet csak lassan engedte át a hőt, és a további hűlés ezer évig is eltartott.

A modellek alapján a frissen születő Hold nagyon hamar összeállt, a forgása is szinte azonnal szinkronizálódott a keringésével, és gyorsabban le is hűlt, mint a Föld. Mire a kérge elkezdett megszilárdulni, a túlsó oldalát már csak a távoli Nap melegítette, a felénk fordulót viszont a Föld is, aminek besugárzása akkoriban egy kicsi, de nagyon közeli vörös törpecsillaggal volt egyenértékű a Hold számára. A nagy hőmérsékletkülönbség miatt először a túloldalon kezdtek el kicsapódni egyes elemek, mint az alumínium, kalcium és vegyületeik, és gyorsították a kéregképződést, míg a Föld felé forduló oldalt olvadtan tartotta a forró Föld. Mire az is elég hideg lett ahhoz, hogy a kéreg megszilárdulhasson, a túloldal jelentős előnyre tett szert.

Az új elképzelés szépsége, hogy nem feltételez semmi különleges eseményt, hogy megmagyarázza a Hold féloldalasságát és az elemgyakoriság különbségeit is a két félgömb között, de még számos részlete bizonytalan. Azt ugyanakkor bizonyították a szerzők, hogy az izzó Föld okozta besugárzást mindenképpen figyelembe kell venni a további kutatások során.