Árpád
-2 °C
3 °C

Földi forróság miatt féloldalas a Hold

2014.06.12. 10:21

 A Hold egy igen furcsa égitest. Már a keletkezése is igen szokatlan: a jelek szerint az ősi Földbe egykor egy másik, hatalmas bolygókezdemény csapódott. A magja besüllyedt a Földébe, a kiszakadó, összekeveredett köpenyanyagból pedig létrejött a Hold. A kinézete is érdekes, mert a Földdel átellenes oldalán körülbelül kétszer olyan vastag a kérge, mint a felénk forduló félgömbön.

A holdkéreg vastagsága a két féltekén, a GRAIL űrszondák mérései alapján. A túlsó oldal (jobbra), a nagy becsapódás létrehozta Déli Pólus-Aitken-medencét leszámítva, jóval vastagabb. A legvékonyabb a Viharok Óceánján (balra), itt egy sor, mélyebbről származó kémiai elem is gyakoribb (KREEP: kálium, ritkaföldfémek és foszfor).
A holdkéreg vastagsága a két féltekén, a GRAIL űrszondák mérései alapján. A túlsó oldal (jobbra), a nagy becsapódás létrehozta Déli Pólus-Aitken-medencét leszámítva, jóval vastagabb. A legvékonyabb a Viharok Óceánján (balra), itt egy sor, mélyebbről származó kémiai elem is gyakoribb (KREEP: kálium, ritkaföldfémek és foszfor).
Fotó: NASA

Az eltérést sokan, sokféleképpen próbálták megmagyarázni: az összeállás végén egy kisebb és egy nagyobb ős-Hold összeütközéséről, a két féltekén eltérő mennyiségű kisbolygóbecsapódásról, aszimmetrikus kristályosodási folyamatokról és belső áramlásokról is ír a szakirodalom.

Egy új tanulmányban Arpita Roy, Jason Wright és Steinn Sigurdsson (Pennsylvania State University, USA) egy újabb lehetőséget vizsgáltak meg. A csillagaikhoz nagyon közel keringő lávabolygók geológiai modelljei adták nekik az ötletet, hogy a lávával borított Föld okozta besugárzás hatásait vizsgálják. A becsapódás után közvetlenül a Föld felszíne 8000 fokig forrósodott, majd visszahűlt körülbelül 2500 Kelvinig. Innen már az elpárolgott szilikátok gőzéből álló felhőzet csak lassan engedte át a hőt, és a további hűlés ezer évig is eltartott.

A modellek alapján a frissen születő Hold nagyon hamar összeállt, a forgása is szinte azonnal szinkronizálódott a keringésével, és gyorsabban le is hűlt, mint a Föld. Mire a kérge elkezdett megszilárdulni, a túlsó oldalát már csak a távoli Nap melegítette, a felénk fordulót viszont a Föld is, aminek besugárzása akkoriban egy kicsi, de nagyon közeli vörös törpecsillaggal volt egyenértékű a Hold számára. A nagy hőmérsékletkülönbség miatt először a túloldalon kezdtek el kicsapódni egyes elemek, mint az alumínium, kalcium és vegyületeik, és gyorsították a kéregképződést, míg a Föld felé forduló oldalt olvadtan tartotta a forró Föld. Mire az is elég hideg lett ahhoz, hogy a kéreg megszilárdulhasson, a túloldal jelentős előnyre tett szert.

Az új elképzelés szépsége, hogy nem feltételez semmi különleges eseményt, hogy megmagyarázza a Hold féloldalasságát és az elemgyakoriság különbségeit is a két félgömb között, de még számos részlete bizonytalan. Azt ugyanakkor bizonyították a szerzők, hogy az izzó Föld okozta besugárzást mindenképpen figyelembe kell venni a további kutatások során.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?