Orsolya
7 °C
14 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Anthrax fertőzhetett egy kutatólaborban

2014.06.20. 09:06

Mintegy 75 amerikai kutató kerülhetett kapcsolatban élő lépfenebaktérium-törzsekkel atlantai laboratóriumokban – közölte csütörtökön az amerikai járványügyi központ (CDCP). Az érintetteknek gyógykezelést javasoltak az egészségügyi hatóságok, megakadályozandó az esetleges fertőzést – írja az MTI.

A CDCP egyik atlantai, magas biobiztonsági követelményekkel dolgozó laboratóriumában nem tartották be a lépfene-baktérium inaktiválására vonatkozó előírásokat, és más laboratóriumba küldhettek olyan mintákat, amelyek élő baktériumtörzseket tartalmazhattak. Ezekben a kutatóműhelyekben azonban nem dolgoznak élő bacilusokkal, így fertőzést kaphattak az ott dolgozó kutatók.

Paul Meechan, a CDCP egyik illetékese elmondta, hogy a fertőzésnek való kitettségre hat nappal ezelőtt, június 13-án derült fény, és azonnal értesítették azokat, akik kapcsolatba léphettek élő lépfene-bacilusokkal anélkül, hogy tudtak volna róla. Hét ember került közvetlen kapcsolatba velük, de az járványügyi központ mindenkinek gyógykezelést tanácsol, aki járt azokban a laboratóriumokban, ahol fennállt a fertőzés veszélye: 75 embernek javasoltak két hónapos antibiotikumos kezelést, illetve a kór elleni védőoltást.

Meechan szerint eddig egyikükön sem észlelték a lépfene-fertőzés tüneteit. A baktérium lappangása ideje általában öt-hét nap, de előfordultak már olyan esetek, amikor a fertőzés után mintegy hatvan nappal jelentkeztek a betegség első jelei.

A lépfene (anthrax) egyes formáiban magas halálozási aránnyal járó fertőző betegség, amelyet a Bacillus Anthracis nevű baktérium okoz. Leggyakrabban kérődző állatoknál fordul elő, de az ember is megfertőződhet, ha a beteg állattal, annak szövetével érintkezésbe kerül.

A lépfenét először Oroszországban diagnosztizálták, orosz neve ma is szibériai fekély. A hidegháború idején több országban, így a Szovjetunióban is előállítottak anthraxot biológiai fegyverként.