Tudja, hogy sütött a nap húszezer éve?
A legutóbbi jégkorszak alatti naptevékenység erősségének ingadozásait sikerült rekonstruálniuk svéd tudósoknak – írja az MTI. A Nature Geoscience-ben megjelent tanulmány alapján pontosabban modellezhetők lesznek a jövőbeli klímaváltozások.
A Lundi Egyetem tudósai grönlandi jégfuratok és kínai barlangi üledékrétegek nyomelem-összetételét vizsgálva rekonstruálták a naptevékenység erősségének változásait a legutolsó jégkorszak végén, a 20 000 és 10 000 évvel ezelőtti periódusban.
A legutóbbi glaciális maximumban – vagyis amikor a legnagyobb volt a sarki és kontinentális jégtakarók kiterjedése – vastag jégpáncél borította a mai Svédország egész területét és Németország északi részét, és a tengerek szintje is 100 méterrel alacsonyabb volt, mint ma.
A kutatások nem várt összefüggést mutattak ki a klímaváltozás és a naptevékenység között, amelynek ingadozásai különösen regionális szinten befolyásolták az éghajlatot.
– mondta a tanulmány társszerzője, Raimund Muscheler.
Nem tudni, pontosan, hogy milyen hatást gyakorolhat a naptevékenység az éghajlatra, és milyen szerepe lehet a globális felmelegedésben. A svéd kutatás eredményei szerint a Nap nem annyira közvetlenül, a kisugárzott napenergia által, mint indirekt módon, a légkör általános cirkulációjára, a légáramlatokra gyakorolt hatásával befolyásolja az éghajlatot.
A csökkenő napaktivitás miatt Európa északi részén hidegebb telek várhatók, mivel ibolyántúli sugárzása kihat a légkori cirkulációra. Érdekes módon ugyanezek a tényezők Grönlandon enyhébb, de csapadékos, viharos teleket eredményezhetnek. Kutatásaink arra világítanak rá, hogy a naptevékenységi jelenségeket mindenképpen figyelembe kell venni a jövőbeli globális és regionális klímamodellek kidolgozásánál.
– mondta Muscheler.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
