11 milliárdan leszünk az évszázad végére
További Tudomány cikkek
- Vészhelyzeti csúcstalálkozót hívtak össze a kutatók, katasztrofális tengerszint-emelkedésre figyelmeztetnek
- Kiderült, az állva végzett irodai munka semmivel sem egészségesebb, mint ha ülve dolgozunk
- Horror vagy médiahack az első fejátültetés?
- És ön mennyit káromkodik a munkahelyén?
- Vulkánkitörések alakíthatták a Hold túloldalát
A Washington Egyetem és az ENSZ közös kutatása szerint az évszázad végére 11 milliárdra nőhet a Föld lakossága, ha nem változik a népességszaporulat üteme. Ez 2 milliárddal több a korábbi becsléseknél. A Science-ben megjelent tanulmány a leginkább naprakész adatokat nyújtja a Föld népességének várható bővüléséről, ráadásul egy új előrejelzési modellt használtak hozzá.
Az elmúlt húsz évben a konszenzus az volt, hogy a Föld összlakossága 7 milliárdról 9 milliárdra nőhet, majd csökkenni kezd. Adrian Raftery, a Washington Egyetem professzora azonban azt mondja, hogy az új tanulmány szerint
Az ENSZ most először készített népesedési statisztikát modern statisztikai eszközök felhasználásával. Ez a módszer a Bayes-tételre alapul, amit a valószínűségszámítás interpretációiban igen gyakran használnak. Mivel így minden elérhető információt felhasználhatnak, az előrejelzés is sokkal pontosabb lehet.
- A legnagyobb növekedés Afrikában várható. A becslések szerint az évszázad végére megnégyszereződik a kontinens lakossága: a mostani 1 milliárdról 4 milliárdra fog nőni. A fekete-afrikai népességszaporulat üteme a vártnál kisebb mértékben csökken, így könnyen lehet – 80 százalék esély van rá –, hogy 2100-ra Afrikának 3,5-5,1 milliárd lakosa lesz.
- Ázsiában nem várható népességrobbanás; a most 4,4 milliárdos földrészen 2050-re ötmilliárdan lehetnek.
- A jóléti államokban, vagyis Európában és Észak-Amerikában sem várható nagy kiugrás; a kontinensek éppúgy megmaradnak az egymilliárdos populáció alatt, mint Latin-Amerika és a karibi térség.
Az ENSZ demográfusa, Patrick Gerland szerint a mostani adatok nagyrészt alátámasztják az ENSZ 2013-as becsléseit, de új megvilágításba is helyezik azokat. A korábbi előrejelzések csak a meghatározott forgatókönyveket vették figyelembe, de a bizonytalansági tényezőket már nem. A mostani felmérés sokkal inkább statisztikai jellegű volt.
A különbség lényege, hogy a népességnövekedési előrejelzések többnyire a termékenységi ráta és a várható élettartam alapján kalkuláltak. A korábbi felmérések leginkább arra alapoztak, hogy a szakértői vélemények szerint hogy változik ez a két mutató a jövőben. A mostani tanulmányhoz a szakértői előrejelzéseken kívül kormányzati statisztikákat és több más változót, például a várható migrációs trendeket is figyelembe vették, így az előrejelzés jóval pontosabb lehet.
Ha a becslés helytálló,