Tényleg a csillagközi térből jöhetett az élet

Szokatlan szerves molekulát találtak amerikai és német asztrofizikusok 27 ezer fényévnyire, a Sagittarius B2 nevű óriási porgázfelhőben. A felfedezés arra utal, hogy az élet építőkövei a csillagközi térből származhatnak – írja az MTI a Cornell Egyetem, a Max Planck Rádiócsillagászati Intézet és a Kölni Egyetem tudósainak közös tanulmányáról.

A tudósok a chilei Atacama-sivatagban 5000 méteres magasságban működő, a szubmilliméter és milliméter hullámhosszúságú sugárzást észlelő óriás rádiótávcső-rendszer, az ALMA segítségével pásztázták a Tejútrendszer centrumához közeli Sagittarius B2 régiót. A legmodernebb földi telepítésű csillagászati eszköz segítségével a korábbi vizsgálatokhoz képest 10-szer nagyobb felbontásban tapogatták le a porgázfelhő molekuláris összetételét, így fedezték fel az izopropil-cianid által kibocsátott sugárzást.

A Sagittarius B2-höz hasonló csillagképződési régiókban gyakran bukkannak szerves molekulákra, ám ezekben a szénatomok egyszerű láncba rendeződnek. A most felfedezett izo-propil-cianid 4 szénatomból, 7 hidrogénatomból, valamint egy nitrogénatomból áll, és ágas-bogas szerkezete semmiben sem emlékeztet a világűrben korábban talált egyszerű szerves molekulákra.

Első ízben fedeztünk fel a csillagközi térben ilyen összetett molekulákat

– hangsúlyozta Rob Garrod, a Cornell Egyetem asztrofizikusa. Mint rámutatott, hasonló szerkezete van például az élet építőköveiként számon tartott aminosavaknak. Ily módon a felfedezés alátámasztani látszik azt az elméletet, amely szerint a biológiai szempontból létfontosságú molekulák, mint például a meteoritokban előforduló aminosavak, a csillagképződés során keletkezhettek. "Sokkal előbb alakulhattak ki, mint ahogy a Földhöz hasonló bolygók megszülettek volna” – tette hozzá Garrod.

A tanulmány vezető szerzője Arnauld Bellosche, a Max Planck Rádiócsillagászati Intézet kutatója arra hívta fel a figyelmet, hogy kulcsfontosságú megérteni, miként jönnek létre a szerves anyagok a csillagképződés korai szakaszában. Bellosche szerint „így térképezhetjük fel azt a folyamatot, amely a legegyszerűbb molekuláktól elvezetett az élő világ vegykonyhájáig.”