Zsuzsanna
0 °C
10 °C

November 12-én megint óriásit ugrik az emberiség

000 TS-Par7945357
2014.10.02. 11:40 Módosítva: 2014-10-02 11:40:26
A Rosetta leszállóegysége a legújabb tervek szerint 2014. november 12-én száll majd le az üstökösmag felszínére. A legújabb felvételeken egyre érdekesebb felszíni részletekre derül fény, miközben elkészült a mag első geomorfológiai térképe is.

Az Európai Űrügynökség (ESA) kijelölte, hol száll majd le a Rosetta nevű űrszonda Philae leszállóegysége már a 67P/Churyumov-Gerasimenko (67P röviden) üstökös magja felszínén, de a mag feltérképezése és részletes vizsgálata tovább folyik, írja a Csillagászat.hu.

Időközben annyi történt, hogy az üstökösmag felszínére történő leszállás időpontját az eredetihez képest egy nappal későbbre, 2014. november 12-re módosították. A változtatás célja,hogy a Philae leszállását minél jobban előkészítsék. A kis lander leválasztása a keringő egységről magyar idő szerint 09:35-kor fog megtörténni és a felszínt mintegy hét óra múlva éri el. Az üstökösről a Földre a rádiójelek bő 28 perc alatt érkeznek meg, így a leszállóegységről csak kb. 17:00-kor kaphatunk hírt. Amennyiben a tartalékként kijelölt C leszállóhely mellett döntenek, a leválasztás magyar idő szerint 14:04-kor fog megtörténni, ebben az esetben a felszín eléréséhez csak négy óra kell, az első hírek pedig 18:30 körül érkezhetnek meg. A végleges leszállási tervről és a kijelölt leszállóhelyről október 14-én születik döntés.

A 67P magjának igen változatos, mondhatni vad és barátságtalan a felszíne, ezért elég nehéz volt ott a Philae számára kellően biztonságos pontot találni. Ezt jól mutatja az alábbi kompozit kép is, ami egyben az üstökösmag felszínének első geomorfológiai térképe.

Néhány további közelkép drámai részletességgel mutatja be a 67P magjának változatosságát.

Az elsődleges leszállóhelyet a következő ábrán J betű jelöli, amely az üstökösmagot alkotó kisebbik összetevőn található, míg a tartalék leszállóhely (C betűvel) a mag nagyobbik darabján helyezkedik el.

A következő képeken a furcsa fényviszonyok érdekes árnyékhatásokkal gazdagítják a 67P galériáját (hasonlóan érdekes és meghökkentő felvételek itt nézhetők meg az üstökösmagról).

Technikatörténeti érdekesség is lehet a következő felvétel, amelyen a Rosetta egyik napelemszárnya és a 67P magja egy látómezőben látszik. A különös hangulatú kompozíciót a Philae leszállóegység CIVA panoráma-kamerájával készítették 2014. szeptember 7-én. Emlékeztetőül: a Rosetta energiaellátását összesen 64 négyzetméter felületű napelemszárnyak biztosítják, amelyek egy-egy oldalra egyenként 14 méter hosszan nyúlnak ki és a szonda testének méretét is beleszámítva a teljes fesztávolságuk mintegy 32 méter.

Napelemtábla és üstökösmag
Napelemtábla és üstökösmag
Fotó: ESA - Rosetta / Csillagaszat.hu

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!