Áder: Hihetetlen energiapazarlás folyik az Egyesült Államokban
További Tudomány cikkek
- Használható fegyver-e a kínai Halálcsillag?
- Megőrülhetett a Balti-tenger magányos delfinje?
- Vészhelyzeti csúcstalálkozót hívtak össze a kutatók, katasztrofális tengerszint-emelkedésre figyelmeztetnek
- Kiderült, az állva végzett irodai munka semmivel sem egészségesebb, mint ha ülve dolgozunk
- Horror vagy médiahack az első fejátültetés?
„Ha nyugalmat akarsz, készülj a katasztrófákra” – tudósította az MTI a köztársasági elnök szavait a környezeti fenntarthatóságról, a klímaváltozás káros hatásairól tartott előadásáról a bajai Eötvös József Főiskolán.
Áder János egyórás, prezentációval kísért előadásában a Földet veszélyeztető folyamatokról beszélt a magyar tudomány ünnepe alkalmából rendezett konferencia záró előadásában.
USA vs. Kína vs. levegő
Az államfő előadásában azt mondta, hogy eddig az Egyesült Államok volt a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó, de ma már Kína megelőzte.
Szerinte hihetetlen energiapazarlás folyik az Egyesült Államokban, amit az is bizonyít, hogy az egy főre eső szén-dioxid-kibocsátás tekintetében továbbra is a világ vezető állama. Emlékeztetett arra, hogy a kiotói megállapodást nem írta alá Washington, ennek ellenére csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, míg Kína növeli.
Áder János Kína legnagyobb problémájának a szénalapú energiatermelést nevezte. Ma már egyre súlyosabbak a környezetszennyezés egészségügyre ható következményei, Kínában évente 600-700 ezer ember hal meg tüdőrákban – mondta.
Az 1997-ben kötött kiotói megállapodásról azt mondta, hogy nem lehet egyértelműen pozitívnak nevezni az azóta eltelt időszakot, mert a légköri szén-dioxid-koncentrációja 30 százalékkal nőtt.
Víz, dráma
Az államfő a vízfogyasztás növekedését, a vízkészletek csökkenését drámainak nevezte, ami háborúkhoz is vezethet. Példaként hozta fel, hogy egy kiló marhahús előállításához 15 ezer liter vizet használnak fel.
Drámainak nevezte, hogy naponta 10 ezer, 5 évesnél fiatalabb gyermek hal meg szennyezett víz fogyasztásának következtében. A víz miatt háborús konfliktusok alakulnak ki – emelte ki, példaként felhozva Etiópia és Egyiptom vitáját a Nílus miatt.
Csökkenő ózonlyuk
Előadásában pozitív példaként beszélt arról, hogy az ózonlyuk csökkentésében a nemzetközi összefogás eredményre vezetett. Felidézte, hogy 1974–75-ben mutatták ki azt, hogy a Földet védő ózonréteg károsodik, ami a CFC-gázok gyártásának következménye volt. Örömtelinek nevezte, hogy két hónappal ezelőtt már azt állapították meg, a Montrealban kötött megállapodás óta először kezdett vastagodni az ózonréteg.
Kitért Magyarország veszélyeztetettségére, kiemelve a Duna egyre gyakoribb áradásait.
Mi sem vagyunk védettek, a klímaváltozás összes kárát érzékeljük, készülni kell a Duna folyamatos áradására – mondta.
„Önök lesznek az a generáció, amelyik nemcsak érintettje lesz a klímaváltozásnak, hanem önöknek kell tenni azért, hogy megóvják lakott területeinket az árvizektől” – fejezte be előadását.