Négyet rengett, de még nincs vége Nógrádban

Magyarország távol van az aktív lemezhatároktól, jelenlegi tudásunk szerint nem jellemző, hogy akkora feszültség halmozódik fel, ami katasztrofális erejű földrengést eredményezne. Utórengések azonban még
lehetnek Nógrádban, akár 4-es erejűek is

– mondta el kérdésünkre dr. Kiszely Márta, a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium ügyeletes munkatársa. Ezek a nagyobb, 4-es erejű rengések olyan lassan csengenek le, hogy akár hónapokon keresztül is lehetnek utórengéseik.

Dátum	Időpont	Szélesség (É)	Hosszúság (K)	Magnitúdó	Hely
2015-01-01	19:44:36	48.029	19.424	2.8	Magyarország
2015-01-01	14:22:09	48.012	19.435	3.1	Magyarország
2015-01-01	10:45:57	48.009	19.424	4.0	Magyarország
2015-01-01	06:43:23	48.029	19.434	3.9	Magyarország
2014-12-23	13:12:02	45.482	20.966	3.7	Románia
2014-12-12	02:50:27	49.087	18.328	3.2	Szlovákia
2014-12-07	21:04:03	45.814	27.337	4.6	Románia

A most megrázott terület 2013 óta egyre aktívabb, tudtuk meg a szeizmológustól, és már tavaly januárban is volt négy nagyobb rengés Iliny község közelében, ahol az idei rengéseket is észlelték. 2014 január 19-én Ilinyben 3,2-es rengést mértek, aznap a vele szomszédos Cserhátsurányban viszont 4,2-es volt a manitúdó.

A szeizmológiai intézet munkatársa elmondta, sokkal több rezgés van, mint amennyiről a lakosság értesül. Számos rezgést csak egy-egy állomás regisztrál.

Afrika támadja Eurázsiát

A rengések hátterében az áll, hogy az Afrikai-lemez folyamatosan közeledik az Eurázsiai-lemez felé, évente 6-6,5 mm/év északnyugati irányú relatív sebességgel. A Kárpát-medencét az ellentétes oldalról viszont a merevnek tekinthető eurázsiai lemezbelső veszi körül, így ez a mozgás folyamatos összenyomódást okoz, aminek mértéke 1-1,5 mm évente. Ez a tektonikus feszültség részben földrengésben (mint most is), részben plasztikus deformáció formájában szabadul fel.

A régióban azonban nem nálunk vannak a legnagyobb földrengések. Szlovákiában és Romániában, illetve a délszláv államokban is sűrűbben mérnek nagyobb földmozgásokat. Az talán senkit sem lep meg, hogy a vulkánokkal is díszített Olaszországban jóval gyakoribbak a rengések.

A hazánkban tapasztalt 4-es erejű rengések csak kisebb épületkárokkal járnak: megsérülhetnek a kémények, lehullhat a vakolat, és persze a polcok is a földre dobálhatják a családi porcelánt. A szaizmológusok azt javasolják, hogy amíg tart a rengés, ne hagyjuk el az épületet. Ilyenkor az asztal vagy az ajtókeret alá érdemes behúzódni. Ha elállt a rengés, akkor kell ellenőrizni a kéményt, valamint a gáz- és villanyvezetékeket.

Kemény helyzet nem volt 

Csak kéményhelyzet, Magyarnándorban, ahol a berceli katasztrófavédelmi őrs munkatársainak vissza kellett bontaniuk egy  veszélyesen megdőlt egy kéményt. A fűtés nélkül maradt ház három lakója ideiglenesen rokonokhoz költözött.

A Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság  biztonsági okból ellenőrizte a térség víztározóit, felvették a kapcsolatot a veszélyes üzemek, a köz- és a vasúti közlekedés, valamint a gáz-, víz-, távhő- és áramszolgáltatás szakembereivel. Így kiderült, hogy a létfontosságú közművek zavartalanul működtek Nógrád megyében január 1-jén.