Légszennyezést okoztak a konkvisztádorok

2015.02.11. 11:31

A spanyol konkvisztádorok kapzsiságáról tanúskodik egy gleccser az Andokban amerikai tudósok szerint, akik állítják: a bennszülöttek embertelen körülmények között történő dolgoztatására épülő ezüstbányászat okozta a kontinens első nagymértékű levegőszennyezését is – írja az MTI.

Miután megdöntötték az inka birodalmat, a spanyolok számtalan bennszülött indiánt kényszerítettek ezüstbányászatra borzalmas körülmények között. A kutatók most a Quelccaya gleccser mélyén találtak olyan szennyeződéseket, amelyek az ezüstkitermelés nyomán felszabaduló nagy mennyiségű fémpor lerakódásával keletkezhettek.

Ekkoriban a mai Bolíviában fekvő Potosí-hegy – még ma is működő – bányái számítottak a világ legnagyobb ezüstlelőhelyének. Ugyan már az inkák is bányásztak ott, a spanyolok 1572-ben új módszert vezettek be, amely jelentős mértékben növelte a kitermelt ezüst mennyiségét, azonban eközben súlyosan rongálta a környezetet: a kitermelésből származó hatalmas mennyiségű ólompor és más szennyeződések az egész régiót beterítették, így eljutottak a 800 kilométerre északkeletre – a mai Peruban – található Quelccaya gleccserhez is.

A spanyol finomítóeljárás magában foglalta az ezüstöt és ólmot is tartalmazó ezüstérc porrá törését, amelynek következtében a felszabaduló fémporból a levegőbe is jutott. Az összetört port higannyal keverték össze, végül az egészet addig melegítették, amíg a higany elpárolgásával elkülöníthetővé vált az ezüst.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmányban a tudósok azt írják, hogy a múlt légszennyezésének vizsgálatához mintegy 5600 méter magasban fúrtak a Quelccaya gleccser jégtakarójába. A különböző jégrétegek korát pontosan megtudták határozni, mivel az esős és a száraz évszakokban keletkezett jég könnyen elkülöníthető egymástól. A 16. és 18. század között, a spanyol ezüstbányászat időszaka alatt keletkezett jégben található szennyeződések többnyire ólmot tartalmaztak, de arzén és más anyagok is kimutathatók a mintákban. A tudósok szerint ezek a nyomok a legkorábbi nagymértékű levegőszennyezés bizonyítékai Dél-Amerikában, a környezetkárosítás több mint két évszázaddal előzte meg az ipari forradalmat.

Paolo Gabrielli, az Ohiói Állami Egyetem kutatója szerint a vizsgált szennyeződések több tízezer helyi szomorú sorsára emlékeztetnek, akiket a spanyol gyarmatosítás ezüstbányászata rossz körülmények között dolgoztatva zsákmányolt ki.

„A munkájuk valóban borzalmas lehetett. Sokan meghaltak a kimerítő fizikai erőfeszítésben, de az sem volt ritka, hogy a földalatti bányák beomlottak, eltemetve és megölve emberek százait" - mondta el.

Az egyetem egy másik kutatója, Lonnie Thompson földtudós szerint a Quelccaya gleccser a Föld klímatörténetének Rosette-i köve, ugyanis az innen nyert minták adatokat szolgáltatnak a múlt éghajlatváltozásairól, és talán a különböző vírusok és baktériumok evolúciójáról is.



  • Hírek
  • Bankszámla