Nemsokára kiderül a Ceres titka

A NASA Dawn űrszondája pénteken a Ceres törpebolygó körüli pályára állt – jelentette be az amerikai űrkutatási hivatal. Az űrszonda az első űreszköz, amely ilyen közelről vizsgál egy törpebolygót a kisbolygóövben.

Az űrszonda mintegy 61 ezer kilométer távolságban volt a Cerestől, amikor pénteken, közép-európai idő szerint 13 óra 39 perckor a Ceres pályájára állt. A program irányítói, a NASA bolygókutató részlege, a Jet Propulsion Laboratory szakemberei 57 perccel később fogták a jelet a Dwan űrszondáról: "jól működik és halad előre ionhajtóművével, ami annak a jele, hogy a tervek szerint állt pályára" – olvasható a NASA honlapján."Minden úgy történt, ahogy vártuk, a Dawn szelíden, elegánsan besiklott a Ceres gravitációs ölelésébe" - hangsúlyozta Marc Rayman, a 473 millió dolláros program vezetője.

A Dawn űrszonda, a NASA Discovery-programjának kilencedik űrszondája 2007. szeptember 27-én indult a Földről, hogy közelről megvizsgálja a Vesta kisbolygót és a Ceres törpebolygót. Az 1,60 méter hosszú és 747 kilogrammos űreszköz 2011 júliusában állt pályára az 530 kilométer átmérőjű, sziklás felszínű Vesta körül, amelyet több mint egy évvel később, 2012 szeptemberében hagyott el, és a Ceres felé vette az irányt – írja az MTI.

400 kilométerre megközelíti

A szonda 5 milliárd kilométer után érkezett meg a törpebolygóhoz. Az űrszonda körülbelül egy hónap alatt nyeri el végleges keringési pozícióját a Ceres körül, mintegy 400 kilométerre fogja megközelíteni a törpebolygót, ami körülbelül a Föld és a Nemzetközi Űrállomás közötti távolságnak felel meg. Mintegy 16 hónapon át fog körözni a Ceres körül.

A törpebolygók egyfajta élő kövületnek számítanak a bolygók kialakulásának 4,6 milliárd évvel ezelőtti idejéből, így a Ceres, a földből sarjadó növényi élet római istennőjéről elnevezett égitest közeli vizsgálatával a tudósok nagyobb betekintést nyerhetnek a hajdani folyamatokba.

Az 1801-ben felfedezett Ceres a Naprendszer legkisebb törpebolygója, és az egyetlen, amely a Mars és a Jupiter pályája közötti kisbolygóövben helyezkedik el. A 970 kilométer átmérőjű törpebolygó messze a legnagyobb és legnehezebb test az aszteroidaövben. Felszínét a feltételezések szerint vízjég és különböző hidratált ásványok, például karbonátok és agyagfélék keveréke alkotja, egyes vélemények szerint a külső burok alatt óceán rejtőzhet.

Fényes foltokat találtak

Az űrszonda már januárban olyan felvételeket készített, amelyeken kráterek körvonalai voltak kivehetők a törpebolygó felszínén. A februárban az egyik kráterben felfedezett nagyon fényes foltokat rendkívül meglepőnek nevezték az amerikai űrkutatók. Vélekedésük szerint a Ceresen valaha egy felszín alatti óceán rejtőzhetett, amely később megfagyott, és ennek egyes részei kerülhettek felszínre aszteroidák vagy üstökösök becsapódása nyomán, és ezek csilloghatnak most olyan fényesen.

Luciy McFadden, a kutatáson dolgozó tudós szerint a fotlok eredetére legkésőbb egy-két hónapon belül kaphatunk választ, ami ahhoz képest csak egy pillanat, hogy sok évet vártunk az űrszonda odaérkezésére, ezért türelmesnek kell lennünk. Egyelőre csak tippelni tud, mi lehet a fehér folt, de azt mondja, nem valószínű, hogy folyékony anyagról lenne szó és az sem, hogy vulkánról. Talán inkább, jég vagy pára lehet.

Az is érdekes probléma, hogy a kisbolygónak miért nincs kisérője, miközben nagyon soknak van. Ezt is vizsgálni fogják a tudósok. 

A kutatók idén nyáron közelebbről szemügyre vehetnek egy másik jeges törpebolygót is, a hajdan a Naprendszer kilencedik bolygójának tartott, de 2006-ban lefokozott Plútót, amelyhez a NASA egy másik űrszondája, a 2006-ban útnak indított New Horizon érkezik meg.