Antal, Antónia
-6 °C
-2 °C

Csuri, veled meg mi az űristen történt?

2015.03.17. 14:55

A 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstököst kutató Rosetta-misszió szakembereinek talán sikerült megfejteniük az objektum felszínén látható szélnyomok rejtélyét – írja az MTI.

A Csurinak becézett üstökösről készült felvételek elemzésekor a kutatók olyan nyomokat vettek észre a felszínt borító porban, mintha a szél rajzolta volna őket. Ez viszont egy üstököshöz hasonló, saját légkörrel nem rendelkező égitestnél kizárható. Stefano Mottola, az űrszonda egyik irányítója megjegyezte, hogy mindegyik vonal pontosan észak-dél irányba húzódik.

A kutatók az üstökös 17 különböző területén azonosítottak ilyen nyomokat. A szélnyomok szikladarabok körül húzódnak, mintha valamilyen folyamat útjában képeznének természetes akadályt – legalábbis pont így néznek ki a hátszélnek tűnő csíkok. A szakértők szerint a csíkok akkor alakultak ki, amikor az üstökösmag körüli részecskék a felszínre jutottak, és emiatt az ottani részecskék elmozdultak, felkavarodtak. Emiatt az üstökös felszíne tényleg úgy néz ki, mintha a szél borotválta volna meg.

A Rosetta űrszonda 2004-ben indult a Földről, hogy tízéves utazás után a 67/P Csurjumov–Geraszimenko üstökös közelébe érjen. A Philae nevű leszállóegység tavaly november 12-én, hétórás szabadesés után érte el a Földtől több mint 510 millió kilométerre lévő üstökös felszínét, ahonnan kétszer visszapattant, és egyelőre ismeretlen helyen állapodott meg. A leszállási helyen olyan kevés fény érte, hogy a napelemei lemerültek, így nem tudta folytatni a kutatást.

A leszállóegység november 15. óta hibernációban várja az újraéledést. A Rosetta addig is követi az üstököst: március 12. és március 20. között jeleket küld a leszállórobotra, és várja a válaszát.