Folyékony víz lehet a Marson

A Curiosity legújabb mérései alapján dán kutatók azt állítják, hogy folyékon víz lehet a Marson. A Nature Geoscience-ben közzétett tanulmány szerint a talajban petklorátot találtak, amelynek jelenléte fagyáspontcsökkenést eredményez. Így a víz nem dermed meg, hanem folyékony, telített sós oldatként van jelen, ismerteti a cikket az MTI.

Morten Bo Madsen, a Koppenhágai Egyetem docense, a Niels Bohr Intézet marskutató csoportjának vezetője szerint kiderült, hogy a talaj kalcium-perklorátot tartalmaz, amely kedvező körülmények közepette adszorbeálja a vízpárát a légkörből. A Curiosity időjárásfigyelő állomásának adatait vizsgálva ilyen feltételek éjszaka, valamint télen napfelkelte után jönnek létre.

A felszíni, valamint 1,6 méteres magasságban mért páratartalom és a hőmérsékleti adatok alapján ki tudjuk számítani az adszorbeált víz mennyiségét

- közölte a docens, aki szerint a légkörben lévő pára kicsapódik, vékony jégréteget képezve a talajon.

A kalcium-perklorát azonban kiváló adszorpciós tulajdonságainak köszönhetően a vízzel telített sós oldatot képez. A fagyáspont csökken, a jég megolvad, a talaj pedig porózus, így az oldat a felszín alá jut.

A Curiosity korábban kavicsokat rejtő kőzetet talált, a kövek mérete, lekerekített alakja egyértelműen arra utal, hogy valamikor az adott helyen vízfolyás volt, amelynek mélysége elérhette az 1 métert. A marsjáró útban a Sharp-hegy felé tavi üledékekre utaló bizonyítékokat is talált.

Az egész Gale-kráter valamikor egy óriási tó lehetett

- vélekedett Morton Bo Madsen, aki úgy véli, hogy 4,5 milliárd évvel ezelőtt a Marson a jelenleginél 6,5-szer több víz lehetett, és vastagabb volt a bolygó légköre is. A víz túlnyomó részét az égitest elvesztette, mivel szertefoszlott a Mars mágneses tere. A Föld mágneses tere óvja bolygónk légkörét a Napból érkező töltött részecskék bombázásától. A Mars viszont nem rendelkezett ilyen védelemmel, így a Napból érkező töltött részecskék, a protonok apránként a világűrbe lőtték ki a vörös bolygó légkörét.

Morten Bo Madsen szerint azonban

annak ellenére, hogy lehet folyékony víz, aligha találhatunk életet, ehhez a Mars túl hideg, túl száraz, és rendkívül erős a sugárzás is, amely egy méter mélyen behatol a talajba. Ez megöli az életet, legalábbis az általunk a Földön ismert életformákat.