Antibiotikumrezisztencia-kutató nyerte a Bolyai-díjat

Pál Csaba, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont biológusa nyerte idén a legrangosabb, kétévente átadott magyar tudományos elismerést, a Bolyai-díjat. Pál azt kutatja, mitől válnak antibiotikumrezisztenssé a kórokozó baktériumok, és hogyan lehetne a rendszerbiológiai és gyógyszerfejlesztési kutatásokat ötvözve a már ismert antibiotikumok kombinációjának használatával hatékonyabbá tenni a kórokozók elleni küzdelmet.

A díjjal 100 ezer euró jár.

"Az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia világszerte fokozódó kihívást jelent az egészségügy számára. Miközben a gyógyszeripar újabb hatóanyagok kifejlesztésén fáradozik, egyre inkább szerepet kap a már meglévő szerek olyan újszerű kombinációinak, az úgynevezett  »hatóanyagkoktéloknak« a megtalálása, amelyek az ellenálló baktériumokkal szemben is" – mondta Pál Csaba korábban egy MTA-nak adott interjúban. 

A mindösszes 40 éves Pál Csabának és kutatótársainak már sikerült kifejleszteniük néhány olyan új antibiotikum keveréket, amelyek együttes alkalmazása jelentősen gátolja az ellenálló baktériumok kialakulását. Ezekre az antibiotikumokra jellemző, hogy a más kutatók által már korábban leírtakkal szemben nemcsak más biokémiai úton kerülnek a sejtekbe, hanem az egyik útvonal gátlása által, mutációk sorozata révén egy másik, a baktériumok által átjárhatatlan út erősödik fel.

A biológus szerint minden baktériumnak megvan az Achilles-sarka, azaz egy olyan gyógyszer, amire érzékeny. A laboratóriumi körülmények között sikeresnek bizonyuló gyógyszereket azonban eddig még nem volt alkalmuk nem steril körülmények között vagy magasabb rendű élőlényeken (például patkányokon) kipróbálni.

Nem bírunk a szuperbaktériumokkal

Az antibiotikum-rezisztencia problémája a világ zsúfoltabb és elmaradottabb országaiban a legsúlyosabb, írtuk egy korábbi cikkünkben. Indiában az elmúlt egy évben 58 ezer csecsemő halálát okozta a CRE nevű szuperbaktérium, és Kínában is egyre terjednek az ellenálló törzsek.

Ugyanakkor szó sincs róla, hogy a harmadik világra korlátozódna a fenyegetés. A becslések szerint az USA-ban és Európában is évi 25 ezren halnak meg az ellenálló baktériumok miatt.  A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy a kutatók az elmúlt néhány évben találtak már gyógyíthatatlan trippert, szuperbaktériummá váló E.colit, ellenálló szalmonellát, és számos más, ismert kórokozó felturbózott változatát. Vagy éppen konkrétan antibiotikum-evő baktériumot.

Hazahívott tehetségek

Köszönőbeszédében Pál Csaba arról beszélt, miért fontos támogatni a hazai tudományos kutatásokat és a tudományos élet fejlődését. "Ha kiemelkedően magas szinten műveljük szakterületünket, képesek vagyunk elnyerni az Európai Unió kutatási pályázatait. Ezáltal új munkahelyeket hozzunk létre, infrastruktúrát fejlesztenünk, magyar cégekkel kötünk megállapodásokat és a kutató intézmény működéséhez is hozzájárulunk" – mondta.

A díjazott arról is beszélt, nem szabad hagyni, hogy a tehetséges kutatóink külföldre menjenek és onnan ne is jöjjenek vissza, hanem segíteni kell őket, hogy itthon is megvalósíthassák a céljaikat. Pál Csaba egyébként különösen büszke arra, hogy pályafutása során mindig is nagy jelentőséget tulajdonított az utánpótlás biztosításának, és több tehetséges fiatal kutatót is sikerült hazacsábítania nagynevű külföldi egyetemről is.

Áder János köztársasági elnök, aki átadta a díjat Pál Csabának azt mondta, a kutató teljesítménye már most maradandó, a nevéhez olyan eredmények fűződnek, amelyek bizonyosan az emberiség hasznára válnak.  Áder János szerint a biológusban meg van mindaz, ami a kereső embernek szárnyakat ad és a hétköznapi kíváncsiság fölé emeli, eredményes kutatóvá teszi. "A Bolyai-díj ez évi kitüntetettje elhivatott ember, a kutatásban keresi a stratégiai játékokra jellemző izgalmat, szereti feltenni a jó kérdést, a nehéz problémát elemeire bontani és megtalálni a legegyszerűbb megoldást" – fogalmazott a köztársasági elnök.

A legrangosabb tudományos díj

A kétévente átadott Bolyai János Alkotói Díj az első jelentős magánkezdeményezésű tudományos elismerés Magyarországon 1945 óta, az ehhez kapcsolódó alapítványt 1998 májusában magánvagyonukból hozták létre magyar üzletemberek: Karsai Béla, Lantos Csaba, Várkonyi Attila és a díj kezdeményezője, Somody Imre. 2001-ben Alexander Brody író-reklámszakemberrel egészült ki az alapítók köre, 2009-ben pedig védnökként csatlakozott a kezdeményezéshez két magyar származású tudós, Oláh György Nobel-díjas kémikus és John Lukacs történész. A díjjal eleinte ötvenezer adómentes euró járt, az összeget 2009-ben százezerre emelték.

Az alapító okirat szerint a Bolyai-díjat olyan magyar állampolgárságú, illetve magyar származású tudós kapja, aki nemzetközi mércével is kimagasló eredményt ért el a kutatás, fejlesztés, a tudományos utánpótlás nevelése, illetve ezek eredményeinek a társadalmi-gazdasági életben való hasznosítása terén. A díjazottról egy független, az adott alkalomra felkért 15 tagú bizottság dönt, amelynek elnöke a mindenkori köztársasági elnök, hét tagot az MTA delegál, hetet pedig a Bolyai-díj Alapítvány alapítói. Az idei bizottságban több korábbi Bolyai-díjas is helyet kapott.

A Bolyai-díjat első alkalommal Freund Tamás kapta 2000-ben. 2002-ben Roska Tamás elektronikai mérnök-kutatót díjazták, két évvel később Bor Zsolt lézerfizikust. 2007-ben Lovász László matematikus kapta az elismerést, 2009-ben Ritoók Zsigmond ókorkutató, klasszika-filológia professzor (ő volt eddig az egyetlen, aki a társadalomtudományokat képviselte), 2011-ben Perczel András biokémikus, legutóbb, 2013-ban pedig Nusser Zoltán agykutató nyert.