Egyiptomban 60 000 éves a menekültkérdés

Régóta tudományos viták tárgya, hogy távoli őseink merre indultak el, amikor elhagyták az emberiség bölcsőjét, Afrikát. A legvalószínűbb két lehetőségnek az Egyiptomon és a Sínai-félszigeten át vezető északi, valamint az Etiópián, a Báb el-Mandeb-tengerszoroson és az Arab-félszigeten át haladó déli útvonal látszott - írták  a Cambridge-i Egyetem és a Sanger Intézet genetikusai  az American Journal of Human Genetics című szaklapban megjelent tanulmányban.

„A ma élő emberek DNS-vizsgálatának segítségével hatvanezer évvel ezelőtti eseményekről lebbentettük fel a fátylat” - hangsúlyozta a projekttel kapcsolatban Luca Pagani, a tanulmány első szerzője.

A kutatás keretében 100 jelenkori egyiptomi és 125 etióp lakos genomját határozták meg, majd genetikai mintázatukat összevetették az európai, ázsiai, valamint más afrikai régiók népességének a DNS-ével. Az elemzés rávilágított arra, hogy nagyobb a mai egyiptomiaknak az eurázsiai népességhez való genetikai hasonlatossága, mint az etiópoké. Ez valószínűsíti azt a feltevést, hogy Egyiptom volt az utolsó állomás, mielőtt a modern ember elhagyta volna az afrikai kontinenst.

A vizsgálatokkal a kutatók meghatározták az elválás időpontját is:

Ez szintén azt támasztja alá, hogy az északi útvonalon történt a modern ember kirajzása.

„Eredményeink nem oldják fel az afrikai kirajzással kapcsolatos összes ellentmondást, ahogy nem tárják fel e komplex folyamat összes mozzanatát sem. Ugyanakkor kutatásaink egyértelműen megmutatták, hogy a legkorábbi sikeres migráció fő útvonala észak felé, vagyis nem déli irányban történt” - fogalmazott Toomas Kivisild, a Cambridge-i Egyetem régészeti és antropológiai intézetének docense, a tanulmány vezető szerzője.