![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
A Titán az egyetlen olyan égitest a Naprendszerben, amelyről biztosan tudjuk, hogy tavak és tengerek is vannak a felszínén, akárcsak a Földön. Most kiderült a Cassini űrszonda adataiból, hogy a Szaturnusz holdja még valamiben hasonlít a bolygónkra: a felszínén lévő üregek pont úgy keletkeztek, mint a földi víznyelők.
Apró különbség, hogy odaát a rendkívül alacsony hőmérséklet miatt nem víz, hanem folyékony szénhidrogének, metán és etán tölti meg ezeket az üregeket.
![A Titán tavainak elhelyezkedése az északi sarkköre mentén](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/874/8747/87478/8747861_80bb0bb451f91b8de7825901d6f231db_wm.jpg)
Az európai űrügynökség, az ESA tudósai azt is kiszámolták, hogy egy körülbelül százméteres lyuk létrejöttéhez 50 millió évnek kell eltelnie. A Titánon 30-szor lassabban megy végbe az eróziós folyamat, mint a Földön, mert hosszabban az évek, és a holdon csak nyáron esik az eső.
A Cassini űrszonda június 16-án a Szaturnusz másik holdját, a jeges Dionét közelítette meg 516 kilométerre, augusztusban megint elrepül mellette, októberben pedig az Enceladus mellett húz el. Végül a Cassini felkészül az utolsó küldetésére, és átúszik a Szaturnusz gyűrűin.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)