![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
További Tudomány cikkek
-
Az Eiffel-toronynál is nagyobb aszteroida tart a Föld felé, péntek 13-án lehet a találkozó
- Felszín alatti barlangot találtak a Holdon
- Nem mindegy, mit használunk a kutyánk szobatisztaságra neveléséhez
- Így csavarják el a szívünket a kutyusaink
- Veszélyben a férfiak termékenysége, és ebben is a mikroműanyag a ludas
Másfél millió kilométerre a Földtől kering a DSCOVR nevű műhold, aminek eredetileg az a feladata, hogy a napszél áramlását figyelve a lehető legkorábban figyelmeztesse a kutatókat, ha komolyabb, napkitörésből származó részecskevihar tart a Föld felé. Az idén februárban a SpaceX Falcon–9-es rakétájával pályára állított műhold a Földet is fényképezi, főleg a légköri változásokat, az ózon mennyiségét, illetve a vulkáni porok áramlását figyelve. De ez most mind tök érdektelen, nézzék csak ezt a felvételt:
A DSCOVR elég messze van ahhoz, hogy a Hold a Föld és közé kerüljön, és sikerült is meglőnie azt, mikor mindez megtörténik. Elsőre talán az tűnik fel, hogy mennyivel világosabb a Föld a Holdnál annak ellenére is, hogy jó háromszázezer kilométerrel messzebb van. A videó azonban azt is jól mutatja, miért látjuk mindig ugyanazt az oldalát a Holdnak: mert a Hold tengelyforgási és Föld körüli keringési periódusa megegyezik (vagyis pont ugyanolyan ütemben forog, ahogy kering).
Az első olyan felvételt, ami a Hold túlsó oldalát mutatta meg, a szovjet Luna–3-as űrszonda mutatta meg 1959-ben. Már azon a képen is jól látszott, milyen nagy eltérés van a két félteke között: míg a felénk néző, emberi arcra hasonlító oldal felszínét jórészt lávával töltött, így síkságnak tűnő becsapódási kráterek borítják, a túloldalon csak hegyek és kráterek vannak, a sötétebb síkságok nélkül.
A kutatók szerint a különbség valószínűleg abból ered, hogy a túlsó oldalon a felszíni kéreg nagyjából kétszer olyan vastag, mint a felénk eső részen. Ez jelenlegi tudásunk szerint azért lehet, mert a Hold felénk eső oldala sokkal később szilárdult meg az akkor még szinte folyamatosan izzó Földből áramlő hő miatt, mint az űr hidegjével érintkező túloldal.
A fenti videóhoz öt órányi felvételre volt szükség, amit a műhold július 16-án rögzített. Minden egyes kép három, eltérő színtartományban meglőtt képből áll össze. Ennek nyomait a kész változaton is látni időnként, a Hold jobb oldalán feltűnő zöldes terület abból adódik, hogy a képek készítése közben a fénykép résztvevői elmozogtak.
A tervek szerint szeptembertől naponta adják közre a DSCOVR Földről készült képeit.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)