A nagy melegtől por kavarog a Csurin

Hamarosan, augusztus 13-án jut el pályájának a Naphoz legközelebbi pontjára a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös, felszínén a Philea leszállóegységgel, illetve a közelben az útját követő Rosetta űrszondával. Az üstökös 186 millió kilométerre közelíti meg a Napot, ez kicsivel több, mint a Föld és a Nap távolsága. A csillag forrósága változásokat okoz az égitestben: a felszíne felmelegszik, gázt és port bocsát ki – írja az MTI.

Andrea Accomazzo, a Rosetta repülési igazgatója szerint a kőből, jégből és porból álló égitest aktivitása szeptemberben, tehát a Naphoz legközelebbi pont elérése után lesz a legerősebb. A felmelegedés csak rövid ideig tart, az pedig, hogy az üstökös túl forróvá válna és kettétörne, Accomazzo szerint nagyon valószerűtlen.

A Nap közelsége a Rosetta számára sem jelenthet problémát, de biztonsági okokból tartani fogja a 200 kilométeres távolságot az üstököstől. Erre a Csurjumov-Geraszimenko gáz- és porkibocsátása miatt van szükség, az űrszondának ugyanis áprilisban az üstökös pora miatt tájékozódási problémái akadtak. A megnövelt távolsággal azonban romlik a Philae és a Rosetta közötti kapcsolat stabilitása és megbízhatósága – mondta el Stephan Ulamec, a kölni német űrkutatási hivatal (DLR) projektvezetője. 

A Philae legutóbb július 9-én jelentkezett, amikor információkat küldött a helyzetéről. A kutatók képeket várnak a műszertől, hogy lássák, mennyiben változott a környezet a novemberi landolás óta. Az eszközök segítségével a tervek szerint organikus gázokról, a hőmérsékletről és az üstökös belső szerkezetéről gyűjtenek adatokat.

Minderre csupán két hónap maradt, októberben és novemberben ugyanis túl nagy távolságra kerül az üstökös a Naptól, így a Philae nem tud aktiválódni. Ulamec szerint a Rosetta a következő évben ismét közel juthat a Csurjumov-Geraszimenkóhoz és akár éles képeket is készíthet a felszínéről.

Ez az időszak igen fontos az Európai Űrügynökség (ESA) számára. A Rosetta űrszonda már 11 éve van a világűrben, a hűtőszekrény méretű Philae robotot szállította az üstököshöz. A leszállóegység november 12-én landolt az üstökösön, a Rosetta pedig a közelben maradt, fedélzetén tucatnyi műszerrel. A Rosetta-misszió 2016 őszén ér véget 12,5 év utazás és 7,9 milliárd kilométer megtétele után. A tervek szerint az űrszonda leszáll az üstökösre és a landolás után jeleket küld a Földre. Accomazzo szerint ennek esélyei nem túl nagyok, de azért kísérletet tesznek rá.