Több száz fogú szörny élt Alaszka erdeiben

Egyedi növényevő dinoszaurusz maradványait találták meg Alaszka északi részén, és a kutatók az Ugrunaaluk kuukpikensis (ősi legelő állat) nevet adták neki - írja az MTI. A fairbanksi Alaszkai Egyetem múzeumának munkatársaként dolgozó Pat Druckenmiller szerint az állat a hadrosauridák, más néven kacsacsőrű dinoszauruszok közé tartozott. A fosszíliát 69 millió évvel ezelőtt formálódott kőzetekben fedezték fel.

Elveszett világ

Az őshüllő maradványait legalább 25 éven keresztül egy kalap alá sorolták egy másik hadrosaurida, a Kanadában és az Egyesült Államokban is jól ismert Edmontosaurus fosszíliáival. Az alaszkai leletek hivatalos vizsgálatakor azonban  különbségeket találtak az állatok koponyáján és szájrészén.

Ez már a negyedik egyedi faj Alaszka északi területeiről, ami alátámasztja azt az elméletet, hogy a hűvösebb területeken is éltek dinoszauruszok, nem csak az egyenlítőhöz közeli hőmérsekleteken. 

Az Ugrunaaluk kuukpikensis hónapokon keresztül élt sötétségben és valószínűleg hóval is találkozott. A kifejlett állat testhossza a 9 métert is elérhette, és az állatot több száz fog segítette a durva növényzet elrágásában. Feltehetőleg hátsó lábait használta elsődlegesen a haladáshoz, de négy lábon is képes volt járni.

Bővülhet a család

A fosszíliák többségét egy Fairbankstől több mint 500 kilométerre északnyugatra fekvő lelőhelyen tárták fel. A múzeum kutatói az Ugrunaaluk kuukpikensis fajtól származó több mint hatezer csontot ástak ki és katalogizáltak a területen, többet, mint bármely más alaszkai dinoszaurusztól. A maradványok többsége fiatal, nagyjából három méter hosszú és egy méter magas példányoktól való.

A szakemberek az Acta Palaeontologica Polonica című nemzetközi paleontológiai folyóiratban számoltak be eredményeikről. Druckenmiller szerint még legalább 12-13 dinoszauruszfaj vár felfedezésre Alaszka északi részén, ám a feltárt leletek nem mindegyike elégséges az azonosításhoz.