Gyöngyi
9 °C
25 °C
Index - In English In English Eng

Több mint 200 új fajt fedeztek fel a Kelet-Himalájában

2015.10.05. 16:09

Több mint 200 új fajra, köztük tüsszögő majomra, sétáló halra és ékszerre hasonlító kígyóra bukkantak az elmúlt években a Kelet-Himalája térségében – írja az MTI. Mindez a WWF jelentéséből, amelyet hétfőn az élőhelyek világnapja alkalmából tettek közzé.

A legmeglepőbb újdonságok:

  • Egy élénk kék színű, sétáló törpe kígyófejű hal (egy különleges sügérféle), amely képes a szabad levegőn lélegezni és akár négy napig is túlél a szárazföldön – igaz, mozgása sokkal ügyetlenebb a kígyóénál.
  • Egy cerkóffélékhez tartozó mianmari piszeorrú majom, amely felfelé nyíló orrnyílása miatt minden eső alkalmával sokáig tüsszög.
  • Egy élő drágakő: az ékköves lándzsakígyó, amelynek a szépsége a kutatók szerint vetekszik egy gondosan kidolgozott ékszerével.
Ékköves lándzsakígyó
Ékköves lándzsakígyó
Fotó: WWF

A 2009 és 2014 között felfedezett 211 (éves átlagban 34) új faj előkerülése a mennyiség és a változatosság szempontjából is igen jelentős eredmény. Rávilágít arra, hogy a Kelet-Himalájai régió bolygónk egyik leggazdagabb biodiverzitású területe. Legalább 10 ezer növényfajnak, 300 emlősnek, 977 madárfajnak, 176 hüllőnek, 105 kétéltűnek és 269 édesvízi halfajnak nyújt otthont. A Kelet-Himalájában csak 1998 és 2008 között több mint 354 új fajt fedeztek fel.

Nagy örömömmel tölt el, hogy a térség továbbra is meglepi a világot a természeti értékeivel és továbbra is elképesztő fajfelfedezések színhelye

– mondta Ravi Sign, a WWF India igazgatója a Rejtett Himalája: Ázsia Csodaországa című jelentés bemutatója kapcsán.

A szervezet szakemberei felhívják a figyelmet arra is, hogy a Bhután, Északkelet-India, Nepál, Mianmar és Dél-Tibet területén található életteli ökoszisztémákat olyan veszélyek fenyegetik, amelyek könnyen végzetessé válhatnak. A régióban megvalósult fejlesztések következményeként az eredeti élőhelyeknek csupán 25 százaléka maradt érintetlen és a Kelet-Himalájában élő fajok százait globálisan veszélyeztetettként tartják számon.

Messze a klímaváltozás a legkomolyabb  veszély.

Emellett a sérülékeny ökoszisztémát veszélyezteti a helyi túlnépesedés, az erdőirtás, a túlzott legeltetés, az orvvadászat, a vadállatok illegális kereskedelme, a bányászat, a környezetszennyezés és a vízerőművek fejlesztése is.