1200 milliárd sorsa dől el NKFIH irányításával
További Tudomány cikkek
- Vészhelyzeti csúcstalálkozót hívtak össze a kutatók, katasztrofális tengerszint-emelkedésre figyelmeztetnek
- Kiderült, az állva végzett irodai munka semmivel sem egészségesebb, mint ha ülve dolgozunk
- Horror vagy médiahack az első fejátültetés?
- És ön mennyit káromkodik a munkahelyén?
- Vulkánkitörések alakíthatták a Hold túloldalát
Azt már megszoktuk, hogy a kormányváltások nagytakarítással járnak, a kialakított hivatalokat sokszor porig rombolják, hogy aztán ugyanazt felépítsék újra, más néven, de azért ami a magyar kutatás-fejlesztés-innováció környékén történik már a rendszerváltás óta, az egészen elképesztő. Az egész rendszert többször évente, félévente újjászervezték, még kormányváltás sem kellett hozzá. A hivatal neve a teljesség igénye nélkül volt már NIH (Nemzeti Innovációs Hivatal), NKTH (Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal), január óta pedig az NKFIH (Nemzeti, Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal) felel a kutatóknak szánt magyar és nemzetközi pályázati pénzek elosztásáért. Márpedig a sokszor éveken átnyúló kutatásoknak semmi sem árt jobban, mint a források kiszámíthatatlan elosztása.
Az új hivatal valójában év eleje óta működik, de elnöke, Pálinkás József (az MTA volt elnöke) most érezte úgy, hogy „már látszik a változás”, érdemes róla beszélni a sajtónak. Az új hivatal a korábbi töredezett, ezer helyen pályázható, mindenféle forrásokból külön helyről osztó rendszer helyett „koordinált, hatékony és átlátható szervezetet” szeretne létrehozni (akárcsak elődei). Pálinkás szerint most a szakemberek, megfelelő kutatások a szűk keresztmetszet Magyarországon, pénz van.
Főleg az EU-ból: 2020-ig 1200 milliárd forintnyi forrást érhetnek el a kutatók, fejlesztők, ennek elosztása a hivatal fő feladata (a nemzetközi programok koordinálása mellett). 2015 januárjától ebből 170 milliárd forintra írtak ki pályázatot és összességében idén az az alábbi keretek nyílnak meg három programon keresztül:
- Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), 257,5 milliárd forintért, Közép-Magyarországból nem pályázható, mert oda külön programot hoztak létre;
- Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) néven. Itt 13 milliárd forintot érhetnek el a pályázók. A földrajzi különválasztás oka, hogy az EU az elmaradott régiókat támogatná, Pálinkás szerint azonban nem lehet egyik napról a másikra innovációt építeni, így a már jól működő helyekre (Közép-Magyarországra) is kell a pénz.
- Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alap (NKFI Alap): 27,13 milliárd forint.
Az uniós forrásból megvalósuló pályázatoknál a hivatal szakvéleményt ad, ezzel próbálják elkerülni, hogy érdemtelen dolgokra menjen a pénz. Az NKFI Alapot közvetlenül kezelik. Egyelőre korábbi pályázatokból, jogelőd hivatalokból is volt év elején kétezer feldolgozatlan elszámolás, ebből szeptemberre ezerrel végeztek.
A források elosztásánál gyakran probléma, hogy kik bírálják el azokat, és mennyire jó minőségben. Ezért most létrehoztak egy szakértői adatbázist, amibe egy hónap alatt 492 szakértő regisztrált (bár még most vizsgálják, hogy tényleg azok). Mondjuk a korábbi OTKA-pályázatokhoz (ez volt az egyik legfőbb kutatási forrás) már készült ilyen, 15 ezer szakértőből álló adatbázis, az NKFIH ezt is használja, csak elkezdték az újat is, ami elvileg nemcsak az alapkutatáshoz használható szakértőket gyűjti majd.