Összeomlás fenyegeti az óceáni táplálékláncokat

A világ óceánjait vizsgáló 632 publikált tanulmányra épülő friss eredmények szerint a klímaváltozás hatására csökken a tengeri fajok sokfélesége.

Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közölt tanulmány szerint az állatoknak korlátozott lehetőségeik vannak a melegedő vízzel, illetve az óceáni savasodással való megbirkózásra, és nagyon kevés fajnak sikerül megúsznia az egyre nagyobb volumenű szén-dioxid-feloldódás negatív hatásait.

A fosszilis tüzelőanyagok elégetésével a légkörbe kerülő szén-dioxid nagyjából harmadát az óceánok nyelik el, amelyek vize hozzávetőlegesen 1 Celsius-fokkal melegedett és 30 százalékkal lett savasabb az iparosodás kezdete óta - emlékeztetett a The Guardian című brit lap online kiadása.

A dél-ausztráliai Adelaide Egyetem kutatói szerint az óceánok melegedése nyomán növekedni fog a planktonok száma, ám ez nem lesz pozitív hatással a tápláléklánc felsőbb szakaszaira.

"Több táplálék van a kisebb növényevők, úgy mint halak, tengeri csigák, garnélarákok számára, ám mivel a melegedés felgyorsítja az anyagcserét az állatok növekedési sebessége csökken" - mondta Ivan Nagelkerken, az egyetem munkatársa, hozzátéve, hogy emiatt kevesebb zsákmány lesz a húsevők számára.

Mint hozzátette: "összességében csökken a tengeri fajok diverzitása, függetlenül attól, hogy milyen ökoszisztémát vizsgálunk. Ezek széles körben észlelhető következmények, amelyek súlyosbodnak, ha a melegedéshez hozzávesszük a savasodást is." A szakember aláhúzta, hogy az oxigénben szegény óceánterületek gyarapodása, a túlhalászat és az óceánok közvetlen szennyezése mind hátráltatják a tengeri fajokat az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban.

Tavaly óta masszív víz alatti hőhullám sújtja a korallokat. Az év végére a világ korallzátonyainak 38 százaléka fogja érezni ennek hatását és nagyjából 5 százaléka el is pusztul.

A korallzátonyok az óceánfenék mindössze 0,1 százalékát teszik ki, ám a tengeri fajok 25 százalékának biztosítanak táplálékot. Sokan attól tartanak, hogy az olyan ökoszisztémák, mint az ausztrál Nagy-korallzátony, amely korallborításának mintegy felét elveszítette az elmúlt 30 évben, 2050-ig további hatalmas pusztulást szenvedhet el, ha nem sikerül megfékezni az üvegházhatású gázok kibocsátását és a környezetszennyezést.

Az óceáni táplálékláncok összeomlása több százmillió embert fog közvetlenül érinteni, akiknek megélhetése, létfenntartása a tengeri eredetű élelmiszerektől függ. A korallzátonyok pusztulása továbbá súlyosbíthatja a part menti eróziót.