![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
Valahol Nepál és Mongólia környékén lett házi állat a kutya, ezt állapította meg az eddigi legnagyobb genetikai vizsgálat. A kutatók több ezer élő kutya génjeit vizsgálták meg, hogy megfejtsék a négylábú barátaink ősi titkait.
Elsőként vizsgáltuk meg a világ minden táján a kutyák genetikai mintázatát - mondta Adam Boyko, a New York-i Cornell Egyetem munkatársa, a kutatócsoport vezetője.
![](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/1019/10198/101989/10198960_c7ee23396b3aeb98583e6faf0d74207f_wm.jpg)
Korábbi vizsgálatok még Európát jelölték meg a kutyaszelídítés helyszíneként, de ezt már cáfolta egy vizsgálat, és Dél-Kínába tette át az eseményt. Innen ezer kilométerre van az a régió, ahol Boyko munkatársai szerint először éltek együtt az emberek és a kutyák.
A tudományos áttörést az eredményezte, hogy Boyko munkatársai megvizsgálták az úgynevezett falusi kutyák dns-ét. Ezek az állatok azóta együtt élnek az emberrel, amióta a farkasok valamikor 15 ezer évvel ezelőtt háziasodtak. Bár társultak az emberekhez, a falusi kutyák többnyire önállóan éltek, és ebben nagyon különböznek a fajtiszta kutyáktól - tette hozzá Boyko. Genetikai értelemben sokkal tisztábbak, természetesebbek, mert szabadon párosodtak.
Hogy megbízhatóbb legyen az elemzés, Boykóék a világ 38 országában 549 falusi kutyától és 4676 fajtiszta kutyától vettek génmintákat, és nemcsak a női mitokondriális dns-t elemezték, hanem a hím kromoszómák dns-ét is. Összesen 185 805 genetikai marker elemzéséből az jött ki, hogy a házikutyák őshazája Nepál és Mongólia határvidékén volt.
![](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/1019/10198/101989/10198978_8b434b0e8e121a93f7e5e0fb8616a78d_wm.jpg)
A kutyák ősei szürkefarkasok lehettek. Az emberi népsűrűség növekedése, a jobb vadászati módszerek és a klímaváltozás együttes hatására egyre inkább arra kényszerülhettek az állatok, hogy a maradékok közt keressenek maguknak táplálékot, és a beszerzésnél előnnyé vált a szelídség, valamint a kis méret. Ez még inkább csökkentette a vadászati képességeiket, és egyre előnyösebbé vált számukra a háziasodás.
Sokan elismerik, hogy Boyko csapata hatalmas munkát végzett el, de a vizsgálat megállapításait kellő kritikával illetik. Olaf Thalmann, a sévd Uppsala Egyetem munkatársa szerint a ma élő kutyák mellett fontos lenne megvizsgálni az ősi állatok maradványait is, hogy pontosabb képet kapjunk a kutyák háziasításáról. Éppen ezen dolgozik Greger Larson az Oxford Egyetemen: ezerötszáz ősi kutya és farkas maradványait gyűjtötték össze az elmúlt évek során, és már elkezdték a dns-ük szekvenálását.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)