Emberek, tényleg tiszta a Duna!

Szerkesztőségünk több tagja megfigyelte, hogy a Duna sokkal tisztábbnak tűnik, mint korábban, a fürdőszezonban több helyen szinte átlátszó volt, élőlényt is többet lehetett látni benne.

Minden évben sokat úszom Horánynál, és még sose volt ennyire látványosan tiszta: rengeteg rák volt meg kagyló, fél méterig simán le lehetett látni az aljára

– írta kollégánk.

A megfigyelők nem tévedtek: az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) megerősítette, hogy a folyó vízének minősége sokkal jobb, mint az elmúlt évtizedekben. Ennek alapvetően két oka van:

1. Leépült a folyó mentén települt, nagyon szennyező ipar.
2. Sokat fejlődtek a csatornák technológiailag, nem nagyon ömlik tisztítatlanul a szennyvíz a Dunába.

Az OVF szakértői szerint Duna vízminősége javul, főleg a hosszú távú vizsgálatok eredményei alapján. Magyarországon 1968 óta mérik rendszeresen a vízminőséget tavainkban, folyóinkban, így a Dunán is. Az azóta eltelt 47 év több szakaszra osztható.

A rendszeres mérések kezdetétől a rendszerváltásig eltelt több mint 20 év alatt az ipari terhelés volt a leghangsúlyosabb, majd az ipar átalakulásával, a szennyező nagyipar visszaszorulásával és az ipari szennyvíztisztítási technológiák bevezetésével és fejlődésével csökkent a Duna terhelése.

Emiatt viszont a lakossági eredetű, szakszóval kommunális szennyvizek hatása nőtt meg. Ennek csökkentésére indult el a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program. A program miatt nem kevesebb, hanem több szennyvíz került a Dunába, de minősége, tisztítási aránya sokkal jobb, mint korábban. 

A Dunát viszont nem csak ezek a jól beazonosítható szennyezések érik: ilyen például a légköri kiülepedés, a part menti sávokból bemosódás, a felszín alatti vizekből eredő szennyezés. Ezek nehezebben vizsgálhatók, és hatásukat is nehezebb csökkenteni.

Így mérnek

A magyar hatóság a vízminőségi jelzők közül kettőt tart a legfontosabbnak:

• a szerves anyagokat
• és a tápanyagokat, ezek közül is a nitrogéntartalmú vegyületeket

Ezek rendszeresen és régóta mért paraméterek, a mérési technika lehetővé teszi a hosszú távú változások értékelését is. Ezek alapján a Duna vízminősége egyértelműen javult. Az ábrákon a már központi adatsorban tárolt eredmények láthatók, az OVF viszont a friss mérésekre alapozva válaszolt: havonta mérnek, a legutóbbi mérések 2015 szeptemberében voltak – azaz a Duna tényleg most is tiszta.

Mivel a vízminőségi paraméterek időben és térben is változóak, ezért évente többször, több ponton vesznek mintát, készül helyszíni és laboratóriumi vizsgálat.

A vizsgálatok mára nemzetközileg elfogadott módszerekkel, a minőségirányítási rendszernek megfelelően történnek, főként laboratóriumokban, korszerű, nagy érzékenységű műszerek segítségével.

Magyarország nem értelmezhető önmagában

Az ország fekvése miatt a felszíni vizek által szállított vízmennyiség 96 százaléka külföldről érkezik, a felszíni vizeink minőségét alapvetően befolyásolja a határunkra érkező vizek minősége. Az itteni víz minősége tehát nem csak Magyarország tevékenységének köszönhető.

A Duna medrének anyagában, a benne található üledékben benne van az úgynevezett memóriaeffektus: a szennyezések csökkenése például nem azonnal, hanem csak hosszabb távon mutatható ki.

Mikor a legjobb a Duna vize?

Általában közepes vízállásnál és hőmérsékletnél a legjobb a felszíni vizek minősége. Az alacsony vízállás az állandó szennyezéseket nem annyira hígítja fel, és a lassabb áramlási sebesség miatt kevesebb lebegőanyagot szállít a víz, ilyenkor szemre tisztábbnak tűnhet.

Ha az alacsony vízállás mellett meleg a víz, és erős a napsütés, például a nyár végi kánikula idején, akkor a víz szervesanyag-termelő képessége, az úgynevezett trofitás megemelkedik, emiatt a folyó sokkal jobban elalgásodik.

Viszont, ha hideg van, a hidegebb víz miatt lassabban bomlik le a vízbe került szerves anyag, ami valamivel rosszabb vízminőséget jelent. Ráadásul a hideg a szennyvíztisztítók nagy részének tisztítási hatékonyságát is rontja.

A Duna igen nagy vízgyűjtő területén az egyes terhelések ingadozásai kiegyenlítik egymást, így a vízminőség ingadozását elsősorban a felsorolt jelenségek okozzák. A javuló vízminőség jobb életfeltételeket teremt a vízi ökoszisztémának is, ez látszik a mennyiségen és az összetételen is.

Jogszabállyal tettek érte

A Duna vízminőségét globálisan javítja az EU vizekre vonatkozó törvénykezése, az úgynevezett Víz Keretirányelv. A 2000-es irányelv kötelező valamennyi tagországnak: a tagországok vízpolitikáját, benne a vízminőséget érintő kérdéseket az irányelv az ésszerűség mértékéig egységesíti, így a Duna vízgyűjtőjén egységes logika szerint csökkentik a vizek szennyezését.

Sőt, a tagállamok összehangolják a vízminőségi értékelési módszereiket és rendszereiket, hogy az országhatárokon ne változzon a víz minősége az adminisztratív eltérések miatt. 

Saját méréseink szerint is rendben

A Duna tisztaságát egyébként saját, 2014-es, nyilván csak néhány dologra kiterjedő méréseink is megerősítik: a folyóból két helyen is vettünk mintát, a kettő között pedig a százhalombattai olajfinomító van, úgyhogy ha gond lett volna, látjuk. Nem találtunk semmit. Ráadásul, nemcsak a Duna van rendben, hanem több folyónk, tavaink is. Ugyanúgy nem találtunk bakteriális szennyeződést és más, mérgező anyagokat sem.