Egy tízmillió éves génhibának köszönhetjük a csokoládét
További Tudomány cikkek
- Ritka állatfajt találtak a tengerben, már a dinoszauruszokkal is együtt élhetett
- Nem várt helyről került elő Winston Churchill egyik híres levelének kézirata
- Gigantikus víztározót találtak az űrben, egy fekete lyuk mellett
- Az időszakos böjtbe belekopaszodhatunk
- Megszólalt a NASA egyik pilótája: A semmiből tűnt fel két fémgolyó, a radar sem észlelte őket
Egy kisebb genetikai módosulás tehet róla, hogy tízmillió éve kialakulhatott a kakaó. A kakaófa ősi gyökereinek átvizsgálása arra utal, hogy a növénynek a véltnél sokkal nagyobb lehet a genetikai sokszínűsége.
A témával foglalkozó tanulmány vezető szerzője, James Richardson botanikus szerint
A csokoládét a kakaófa terméséből készítik. Mire a nyers babból finom csokiszelet lesz, a kakaónak számos fázison kell átesnie: erjedés, szárítás, pörkölés, darálás. A gyártás során a kakaóvajat kivonják a termékből, de hogy csokoládé legyen a kakaóporból, kakaóvajjal, illetve tejjel és cukorral szokták hígítani.
Az édességimádók nagy bánatára a mai kakaótermés nagyon hasonló génállományú fákon terem. Nem mintha a csoki ízén ez érződne, de a genetikailag homogén növényállomány sokkal érzékenyebb a külső hatásokra. Hasonló veszedelmek fenyegetik a világ arabicakávé-termelését is, ami épp a genetikai sokszínűség hiánya miatt egyensúlyoz a kihalás peremén. És azért eszünk világszerte Cavendish-banánt a Gros Michel helyett, mert az utóbbit szinte teljesen kiirtotta a talajgomba-fertőzés. A globális banántermelést ez nem fenyegeti, mert a banánfák gyakorlatilag egymás klónjai; mindannyian egy délkelet-ázsiai közös őstől származnak.
A kakaófákkal más a helyzet. A kakaófa genomjának elemzése szerint a Theobroma nemzetség a legközelebbi rokonától, a Herraniától származik, nagyjából 12,7 millió évvel ezelőttről – vagyis durván egyidős az Andok hegyláncaival. A kakaófaj néhány millió év alatt alakult ki az Andok mindkét oldalán; a hegylánc növekedése nem volt elég gyors ahhoz, hogy megakadályozza a fák elterjedését.
Tízmillió év evolúció után nem kéne meglepődnünk azon, hogy hány variáns lehet a fajon belül. Ezek közül néhány vadonatúj ízeket is adhat, míg mások jobban ellenállhatnak a betegségeknek.Ezek a különbségek hozzájárulhatnak az édességipar fejlődéséhez is.
– mondta Richardson.
A kutatók úgy látják, az új eredmények alapján nem reménytelen célkitűzés, hogy az Amazonas őserdeiben keressenek genetikailag különböző kakaófákat. Az sem zárható ki, hogy ezek sokkal ellenállóbbak lehetnek a betegségekkel szemben; ha találnak egy ilyen példányt, abból az egész világ kakaótermelése profitálhat.