Nagyszerű küldetések indulnak a Naprendszerbe
További Tudomány cikkek
Örülhetnek a bolygókutató csillagászok, mert idén is rengeteg küldetés indul a közvetlen szomszédságunkba, hogy felfedjük a Naprendszer titkait.
A Marson a Curiosity folytatja az útját a Bagnold dűnéken át az 5,5 kilométer magas Mount Sharphoz, hogy elérje a vasoxidban gazdag rétegeket. Ez a feltételezések szerint a bolygó kérge és víz találkozásával jött létre. A Curiosity lefényképezi a környéket, szétfúrja a talajt, végül pedig a minták elemzésével ad válaszokat arra, hogy vajon mi a Mars múltja.
Az európai űrkutatók az ExoMars Trace Gas Orbiter űrszondával szállnak be a vörös bolygó kutatásába. Ezt márciusban fogják felbocsátani egy orosz rakétán, és a műszerek a Mars légkörében fogják a metán nyomait kutatni. Ebből próbálják majd kitalálni, hogy milyen geológiai folyatok zajlottak le a Mars múltjában, és hogy volt-e a bolygón mikrobiális élet. A szondán lesz egy leszállóegység is, ami ha jól teljesít, előkészíti a terepet sokkal komolyabb felszereltségű ExoMars Rover 2018-as indításához. Ez már ugyanolyan kerekeken guruló laboratórium lesz, mint a Curiosity.
50 éve a Holdon
Hatalmas teljesítmény az emberiségtől, hogy 50 évvel ezelőtt sikerült először leszállni a Hold felszínére a szovjet Luna 9 robottal. Az ESA űrügynökség és az orosz RosCosmos közös holdprogrammal ünnepli meg ezt a nagyszerű évfordulót. A tervezett küldetés a Hold déli sarkánál lévő Aitken régióra fókuszál majd.
A NASA ennél távolabbi célt tűzött ki maga elé, a Juno űrszondával júliusban eléri a Jupitert, amit egy év alatt 32-szer akarnak megkerülni, hogy válaszokat kapjunk a gázóriás keletkezésével kapcsolatban. A csillagászok azt is szeretnék kideríteni, hogy mennyi víz van a bolygó légkörében, és miként működik a magnetoszférája.
A Szaturnusznál is nagy dolgok történnek, a végéhez közeledő Cassini küldetésben az űrszonda elhúz a Titan és az Enceladus holdak közelében. A gyűrűs bolygó környezetéven fantasztikus felfedezéseket tevő űrszonda 2017-ben csapódik be a Szaturnuszba.
A Csurjumov-Geraszimenko üstökösnél dolgozó Rosetta űrszonda munkája már idén szeptemberben véget ér, amikor egyenesen beleirányítják az üstökösbe. Persze előtte igyekeznek minél több közeli fényképet készíteni az űrben száguldozó objektumról. Ezzel nagyjából egy időben indul az utánpótlás, az Osiris Rex küldetéssel a szénben gazdag Bennu aszteroidát veszik célba, hogy mintákat gyűjtsenek be róla.