Sikerült hidrogénplazmát előállítani

Fél másodpercre sikerült hidrogénből több millió Celsius-fokon plazmát előállítani szerdán a németországi Greifswaldban található kísérleti fúziós reaktorban, a Wendelstein 7-X-ben – írja az MTI. Az eredményről Robert Wolf, a Max Planck Plazmafizikai Intézet (IPP) egyik igazgatója számolt be, aki elmondta, hogy 2020-ig lépésről lépésre harminc percre akarják növelni a plazmaállapot idejét.

Az intézet szerint még több évtizedig tart, amíg sikerül magfúzióval energiát előállítani. A mostani eredmény is ezen a hosszú úton egy fontos lépés. A tudósok ezúttal héliumból előállított plazmáról hidrogénből előállított plazmára, kutatásuk tulajdonképpeni tárgyára váltottak. A reaktor decemberi indításakor végzett első kísérletükben még azért héliumból állították elő az első plazmát, mert ez a gáz könnyebben válik plazmává, mint a hidrogén.

A Nap a minta

A Wendelstein 7-X nevű fúziós reaktor, amelyet a világ legbonyolultabb fúziós berendezésének tartanak, Németország egyik legnagyobb kutatás-fejlesztési beruházása, egyben az európai magfúziós kutatások alappillére is. Ez egy sztellarátor típusú berendezés, vagyis a Napban zajló reakciókat valósítja meg földi körülmények között. Az egymilliárd eurós gépben a tudósok a fúziót a Napban zajló folyamatokkal azonos módon akarják előidézni. Ehhez plazma – ionizált gáz – szükséges, hogy atommagok olvadjanak meg, és ezáltal óriási mennyiségű energia szabaduljon fel. A szabályozott magfúzió létrehozásához erős mágneses terekkel tartja össze a plazmát, így állítva elő hatalmas mennyiségű tiszta, üvegházhatást és atomhulladékot nem termelő energiát.

A kísérletet elindító gombot Angela Merkel német kancellár nyomta meg, aki egyébként maga is fizikus. Merkel szerint az emberiség egyik legsürgetőbb kérdése az, hogyan lehet az egyre növekvő energiaigényt a klímacélok megsértése nélkül kielégíteni. A hidrogén szinte korlátlanul elérhető, tiszta energiaforrás, és

Szakértők több mint hatvan éve dolgoznak azon, hogy a magfúziót környezetbarát energiaforrásként hasznosítsák. Az ilyen jellegű erőművek megalkotásához két reaktortípussal, a tokamak és a sztellarátor típussal dolgozik a tudomány. A tokamak berendezések fejlesztése sokkal gyorsabban zajlott, elsősorban az egyszerűbb kialakítás miatt. Ugyan a tokamak ma is az energiatermelő fúziós erőművek kutatásának és építésének fő iránya, a technikai fejlődés eljutott arra a szintre, hogy a számos előnyös tulajdonsággal rendelkező sztellarátorok is megvalósítható alternatívát jelenthetnek. A tokamak típusból a ma létező legnagyobb berendezés Nagy-Britanniában található.

Magyar kamerák figyelik

A Wendelstein 7-X működését az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja által kifejlesztett intelligens kamerarendszer felügyeli. A tíz kamerából álló rendszer feladata az, hogy a fúziós szerkezetet megvédje a károsodástól az esetleges meghibásodások esetén. A kamerák a berendezés teljes belsejét megfigyelés alatt tartják, a rendszer az áttekintő képek mellett képes az egyes kritikus területek külön monitorozására, valamint az adatok valós idejű feldolgozására is. Az eredmények a szerkezet vezérlőrendszeréhez kerülnek, amely szükség esetén dönthet a reaktor biztonsági leállításáról is.