A bizonytalan fiatalok jobban kötődnek a mobiljukhoz

A bizonytalan, szorongó kötődésű fiataloknak sokkal fontosabb a mobiltelefon által nyújtott folyamatos kapcsolat lehetősége, mint másoknak, és ők jobban is kötődnek a mobiljukhoz – írják közleményükben az ELTE Etológia Tanszék és az MTA–ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport munkatársai.

A közelség-keresés és az elváláskor jelentkező stressz a társas kötődés legfontosabb jellemzői. A mobiltelefon egyszerre eszköz, mellyel a kötődési kapcsolatok fenntarthatók és erősíthetők, de egyúttal maga is a kötődés tárgyává válik: keressük a közelségét, és a tőle való elszakadás stresszt okoz.

Az ELTE-s publikáció szerint míg a mobiltelefon közelségének keresése egyformán fontos szinte mindenki számára, addig a mobiltelefon által nyújtott folyamatos kapcsolat lehetősége a bizonytalan, szorongó kötődésű fiataloknak – akik nagyon vágynak az intimitásra, de félnek attól, hogy párjuk elhagyja vagy nem szereti őket – sokkal fontosabb, mint másoknak. Ez érthető, hiszen ők nehezen tudnak egyedül lenni, állandó kapcsolatot igényelnek másokkal.

Nem függőség, csak általános viselkedés

 A Miklósi Ádám egyetemi tanár által vezetett etológiai kutatócsoport szemléletváltást szeretne elérni a mobiltelefon használatával kapcsolatos kutatásokban: a jelenséget eddig a viselkedési addikciók oldaláról közelítették meg – hasonlóan a szerencsejáték- vagy videojáték-függőséghez – de egyre inkább úgy tűnik, hogy a mobiltelefonhoz való kötődés sokkal általánosabb, és gyakorlatilag minden fiatalra jellemző. A kutatók úgy vélik, hogy a jelenség etológiai megközelítése célravezetőbb lehet, mert így nem olyan szélsőségként tekintenek rá, amely abnormális és csak bizonyos egyénekre jellemző.

Az online kutatásban 142 fiatal vett részt, mindannyian 19 és 25 év közöttiek. A kutatók azért ezt a korcsoportot választották, mert ez az első olyan felnőtt generáció, akik már mobiltelefon mellett nőttek fel, ők a digitális bennszülöttek. Az eredményeket bemutató tanulmány a Computers in Human Behaviour szakfolyóiratban jelent meg, a vezető szerzője Konok Veronika tudományos segédmunkatárs.

 A jövőben a kutatók – az etológiai megközelítéshez kapcsolódva – viselkedéstesztekkel szeretnének további adatokat gyűjteni.