Magyar kutatók azonosították a legnagyobb, név nélküli égitestet

Az MTA CSFK Konkoly Csillagászati Intézetének munkatársainak eredménye, hogy egy korábban jóval kisebbnek és jelentéktelenebbnek gondolt törpebolygóról kiderült, valójában sokkal nagyobb, mint azt korábban hittük.

A 2007 OR10 jelű, vagyis egyelőre igazából névtelen törpebolygót Pál András és munkatársai mérték meg újra. A magyar kutatók a Kepler űrtávcső adatait használták, és kiderült, hogy az égitest átmérője 1535 kilométer, vagyis úgy 100 kilométerrel nagyobb, mint a korábbi, felfedezéskor elvégzett számítások alapján tudtuk.

Ez a 100 kilométer azt jelenti, hogy a 2007 OR10 a harmadik legnagyobb törpebolygó a Plútó (2374 km) és az Eris (2326 km) után, a következő a furcsa, tojásdad Haumea (1920 és 990 km, attól függ, hol mérjük a tojást), aztán a Makemake (1430 km).

A magyar kutatók a méret mellett pár egyéb megállapítást is tettek, például hogy az égitest nagyon sötét, ráadásul nagyon lassan forog a tengelye körül: 45 óra alatt fordul körbe teljesen, amivel a Naprendszer leglassabbjai közé sorolható. A kutatók eredményei alapján a 2007 OR10 a legnagyobb név nélküli égitest, amit ismerünk, és ezt látja belőle a Kepler:

A kutatók a Kepler űrtávcső adatait használták. A Keplert eredetileg idegen csillagok előtt elhaladó exobolygók felfedezésére találták ki, de extrém fényváltozás-érzékenysége a Naprendszeren belüli halvány dolgok megfigyelésére is alkalmassá teszik. Pont ez az érzékenység kellett a 2007 OR10 forgásadatainak meghatározásához, és ezt párosítva a Herschel űrszonda szintén a törpebolygóról mért hőadatokkal sikerült pontosabban megbecsülni a bolygó méretét.

Pál András, a kutatás vezetője elmondta, hogy az új adatok alapján nagyon valószínű, hogy a törpebolygó felszínén nagy mennyiségben található metánjég, szén-monoxid és nitrogén, és valószínű, hogy ezek folyamatosan szöknek el a felszínről, mert egy ilyen kis bolygó nem tudja megtartani őket. Pál szerint „fantasztikus, hogy ilyen részleteket tudhatunk meg egy távoli, új világról”, főleg mert ennyire sötét felszínű bolygóról beszélünk.

Fontos kérdés, hogy vajon mikor kap nevet a 2007 OR10. Sajnos a névadás joga nem a magyar kutatócsoportot, hanem az eredeti felfedezőket, Meg Schwambet, David Rabinowitzot és (a Plútó gyilkosaként is ismert) Mike Brownt illeti. Ha ők előállnak egy ötlettel (és most, hogy a korábbinál jóval többet tudunk az égitestről, ez sokkal könnyebbé vált), felterjesztik azt a Nemzetközi Csillagászati Szövetséghez, amely elfogadhatja – szóval pár év, és ez is megoldódik.