Akkora, mint a Jupiter, olyan idős, mint a Föld

Megtalálták az eddig ismert legnagyobb, két csillag körül keringő, Naprendszeren kívüli bolygót, amely napjaitól mért távolsága alapján akár lakható is lehet, jelentették be az Amerikai Csillagászati Társaság konferenciáján San Diegóban. A felfedezést az amerikai Kepler űrtávcsővel tették.

A Naprendszeren kívüli gázbolygó a Kepler-1647b katalógusjelet kapta, és nagyjából akkora, mint a Jupiter, csillagai körül 1107 nap, vagyis több mint három földi év alatt tesz meg egy kört.

Ez a 11. cirkumbináris, azaz kettőscsillag körül keringő exobolygó, amelyet 2005 óta felfedeztek. Ezeket az égitesteket tatuinoknak is nevezik a Csillagok háborújának híres bolygója után.

A Kepler-1647b nagyjából 4,4 milliárd éves, tehát olyan idős, mint a Föld. A Hattyú csillagképben helyezkedik el 3700 fényévnyire tőlünk. Az ikercsillagok hasonlítanak a mi Napunkhoz, az egyik kicsit kisebb, a másik kicsit nagyobb nála, mondták a felfedezőik a konferencián.

Az exobolygókat akkor érzékelik a csillagászok, amikor azok elhaladnak a csillaguk előtt, ilyenkor csökken a fényerősség. Ennek alapján következtetnek a bolygó tömegére és pályája távolságára a csillagától.

A Kepler-1647b áthaladását először Laurance Doyle, a Földön kívüli intelligens élet keresésére specializálódott SETI Intézet csillagásza fedezte fel 2011-ben, de neki nem sikerült további adatokat gyűjteni és elemezni ahhoz, hogy megerősíthesse, valóban cirkumbináris exobolygó nyomát érzékelte a távcső.

A Kepler-1647b abban is különbözik az eddig felfedezett exobolygóktól, hogy közelebb kering a csillagaihoz, mint az ilyen égitestek általában. Ez a távolság teszi izgalmassá az égitestet: akár lakható is lehet, mert nincs rajta se túl hideg, se túl meleg, így folyékony halmazállapotú víz is létezhet a felszínén.

Mivel gázbolygóról van szó, kicsi az esélye, hogy élet alakult ki rajta, de ha megfelelő méretű holdak keringenek körülötte, lehetséges, hogy azokon kialakult az élet, írja az MTI.