Kriptont találtak a Csurjumov-Geraszimenkón

Újabb két nemesgázt, kriptont és xenont talált a Rosetta űrszonda mérőműszere a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös kigőzölgésében.

A szonda Rosina nevű műszere a gázokat már májusban észlelte, amikor öt kilométerre megközelítette az üstököst. Kathrin Altwegg, a Berni Egyetem kutatója elmondta, már márciusban találtak kriptonra utaló jeleket, amikor a Rosetta a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös felszínétől tizenkét kilométer távolságra haladt el. Altwegg a felfedezést a brit tudományos akadémia ülésén mutatta be kedden Londonban.

"Az üstökös nemesgázai szublimáció révén nagyon gyorsan elillannak. Észlelésük ezért nem egyszerű, így elég közel kellett kerülnünk, hogy azonnal érzékeljük a gázokat, amint kilépnek az üstökös magjából" - fogalmazott a szakértő.

A már korábban felfedezett és ezen gázok izotópjainak ismerete nagy segítség az üstökös alkotóelemei eredetének megismerésében. A kutatók ebből következtethetnek arra, milyen fizikai és kémiai körülmények uralkodtak a keletkezéskor. "A nemesgázok felfedezése ezért a Rosetta-misszió egyik fő feladata" - mondta Altwegg. A Rosina 2014 októberében az argon nemesgáz jelenlétét észlelte.

A nemesgázok más elemekkel alig lépnek reakcióba, atomi állapotuk aránylag stabil. Ezért tudják viszonylag pontosan megmutatni a körülményeket egy fiatal csillag környezetében, ahol bolygók, üstökösök és aszteroidák keletkeznek - olvasható a szakértők közleményében.

A kutatók a Rosetta kutatásával és hasonló vizsgálatokkal a 4,6 milliárd éve keletkezett Naprendszer kezdeti időszakából igyekeznek új információkat szerezni.

A Rosetta-misszió a tervek szerint szeptemberben ér véget, addig az eddiginél még közelebb kerül az üstököshöz - jelentette be az Európai Űrügynökség (ESA) januárban. Végül a szonda le is száll a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökösön.