Elektromos szél fújta el a Vénuszról a vizet

A Vénuszt a kutatók már eddig is a Föld gonosz ikertestvérének tekintették, mert sok mindenben hasonlít a mi bolygónkhoz, csak épp kénsavas felhők, pokoli hőmérséklet és talán még ma is aktív vulkánok teszik igen barátságtalan hellyé. Viszont azt eddig nem pontosan értették, hogy hova tűnhetett a felszínről elpárolgó víz a száraz légkörből. Ezért most először megmérték a Vénusz elektromos mezőjét, és arra jutottak, hogy az szakíthatta ki a víz oxigénjét a légkörből.

Az közhely, hogy minden bolygónak van gravitációs mezője, de a kutatók úgy gondolják, hogy mindegyiknek van elektromos mezője is, csak ez olyan gyenge lehet, hogy kimutatni is nehéz. A Vénusz esetében nem volt ilyen gond: az Európai Űrügynökség (ESA) Venus Express nevű küldetésében begyűjtött adatokat alapján arra jutottak, hogy

Ez már olyan nagy erő, hogy a kutatók szerint simán elég ahhoz, hogy kiszakítsa és a világűrbe taszítsa az oxigénmolekulákat a Vénusz légkörének felső rétegéből, az ionoszférából. A kutatók elektromos szélként hivatkoznak rá, de persze nem a Földön ismert szélre hasonlít, hanem inkább napszél töltött részecskeáramlására. Ez a Vénuszon túl is jelentős felfedezés, mert az jelenti, hogy a bolygók képesek olyan nehéznek számító részecskéket is elveszteni az elektromos erő hatására, mint az oxigén. (Mindehhez persze a napszél hatása is hozzájárul.)

Ez azt is jelenti, hogy ha lakható bolygók után kutatunk, az ugyan biztató jel, ha egy égitest kőből van, megfelelő távolságra kering a csillagától, és megfelelőek a körülmények az óceánok kialakulásához is, de azt se árt majd csekkolni, hogy nincs-e olyan erős elektromos mezője, amely ellehetetleníti az életet a bolygón.

Ha lakható bolygókat akarunk találni más csillagok körül, ez egy új követelmény

– mondta Glyn Collinson, a Geophysical Research Letters szaklapban megjelent tanulmány vezető szerzője. A kutatók azonban első körben a Naprendszeren belül folytatják a munkát: a Mars elektromos mezőjét akarják megmérni, hogy kiderüljön, ott is játszhat-e hasonló szerepet ez a tényező, mint a Vénuszon.

Addig is itt a NASA Goddard kutatóközpontjának a magyarázóvideóját is megnézhetik a felfedezésről: