További Tudomány cikkek
- A brit régészek ledöbbentek, olyan gyönyörű kardot találtak egy VI. századi sírban
- Újabb emlékművet tártak fel Pompejinél
- A világ legkisebb macskakövületét találták meg Kínában
- Menórával díszített római kori lámpát találtak Jeruzsálem mellett
- Történelmet írt a NASA, közelebb jutott a Naphoz, mint korábban bárki
Már akkor is voltak arra utaló jelek, hogy a Plútó felszíne alatt egyszer folyékony óceán létezhetett, amikor a New Horizons űrszonda tavaly nyáron elhaladt a törpebolygó mellett, és elkezdtek visszaérkezni az első adatok. A Brown Egyetem kutatóinak új elemzése szerint viszont valószínű, hogy még ma is létezik ilyen óceán a kéreg alatt.
A kutatók a New Horizons képein látható tektonikus képződményekről gondolták korábban, hogy azokat egy óceán alakíthatta ki. Most az űrszonda adatai alapján frissítették a Plútó termikus modelljét, és arra a következtetésre jutottak, hogy ha a felszín alatti víztömeg már évmilliókkal vagy -milliárdokkal ezelőtt megfagyott volna, akkor az az egész égitest zsugorodását eredményezte volna. Ehhez képest nemcsak, hogy összehúzódásra nem utal semmi, de az űrszonda adatai egyenesen tágulást mutatnak.
Abszolút elképesztő, hogy a Naptól ilyen messze is létezhet folyékony óceán
– mondta Noah Hammond PhD-hallgató, a Geophysical Research Letters szaklapban megjelenő tanulmány vezető szerzője.
A modell szerint a Plútón belüli alacsony hőmérséklet és nagy nyomás miatt egy teljesen megfagyott óceán viszonylag gyorsan átalakulna a hétköznapi jégből annak egy módosult állapotú változatává, a szintén szilárd, de eltérő rácsszerkezetű jég-II-vé. Mivel ez a hagyományos jégnél kisebb térfogatú, ha a felszín alatti óceán ilyen halmazállapotban lenne, az összehúzódással járt volna. Mivel erre semmilyen felszíni képződmény nem utal, a kutatók azt feltételezik, hogy ez még nem történt meg, vagyis az óceán még nem fagyott meg teljesen.
Ez az elmélet viszont a Plútó jégkérgének a vastagságától függ. Jég-II ugyanis csak akkor képződik, ha a jégkéreg legalább 260 kilométeres vastagságú. Enélkül sima jég maradhatna az óceán, így elmaradna a hiányolt összehúzódás is. A kutatók frissített modellje szerint ugyanakkor a kéreg inkább a 300 kilométeres vastagsághoz állhat közel. Erre utalnak a felszínen korábban talált metánjég- és nitrogénjég-helyek is, amelyek jó szigetelők, így segíthetnek a teljes befagyást gátoló hő felszín alatt tartásában.