Pályára állt a NASA Jupiter-műholdja

Magyar idő szerint kedd hajnalban, 5:53-kor (de kaliforniai idő szerint még hétfőn) sikeresen pályára állt az amerikai űrkutatási ügynökség (NASA) Juno űrszondája a Naprendszer legnagyobb bolygója, a Jupiter körül. 

 A Floridából csaknem öt éve elindított Juno fő küldetése, hogy felmérje a Jupiter mágneses mezejét és gravitációját. Az alapvetően napenergiával hajtott űrszonda a terveknek megfelelően 35 perces manőverrel állt pályára, miután a fő hajtómű beindításával, a hidrazin üzemanyag elégetéséve sikerült lelassítania magát.

A 645 newton tolóerejű Leros-1b főhajtómű magyar idő szerint 5:58-kor kezdte el elégetni az üzemanyagot, ezzel 542 méter per másodpercesre lassította a sebességét, így azt elérhette a Jupiter gravitációs vonzása. A lassítás után a Juno megfordult, hogy aktiválhassa napelemeit: 18 698 darab biztosít neki energiát.

Minderről a NASA munkatársai 49 perccel később értesültek, ennyi ideig tart, mire a szonda által küldött adatok elérnek a Földre. A pályára állás emiatt teljesen automatikus volt, korábban beprogramozták, és pár napja aktiválták azt a kódot, ami elkezdte a manővert. A pályára állásról kapott információkat NASA's Deep Space Network, a mélyűri kommunikációért felelős hálózat antennái fogadták egyrészt az amerikai Goldstone-ban, Kaliforniában, illetve Canberrában, Ausztráliában.

A 2,5 milliárd kilométeres utazást lezáró, az egész küldetés legkockázatosabb részének számító manőver sikerét a műhold egy hangsorozat elküldésével jelezte a kaliforniai irányítóközpontnak, ahol azt a szokásos módon, állva üdvözölték. Közleményében a NASA azt hangoztatta, hogy a függetlenség mellett július 4-én ezúttal a Juno célba érése is ok az ünneplésre. 

Nem ez az első űrszonda a közelben

Utoljára 2003-ban a szintén amerikai Galileo keringett a bolygó körül, ezt a szondát küldetése végén irányítottan belevezették a légkörbe, hogy ne szennyezze véletlenül se a környéken lévő holdakat.

A Jupiter feltérképezése még 1973-ban kezdődött, amikor a Pioneer–10 űrszonda elrepült a gázóriás mellett: a szonda a bolygó sugárzását térképezte fel, az adatokat későbbi küldetésekhez használták. Viszont a vizsgálatok alatt, bár működőképes maradt, megsérült. Aztán egy évvel később a Pioneer–11 szintén vizsgálta a bolygót.

Pár évvel később, 1979-ben a Voyager–1 és a Voyager–2 repült el a Jupiter mellett, az egyik márciusban a másik júliusban. Lefotózták a bolygót, és megjöttek az első bizonyítékok arról is, hogy a bolygó holdján, az Europán valószínűleg valamilyen óceán van.

A Jupiter keletkezése a kérdés

A műholdat most hónapokig tartó intenzív teszteknek vetik alá, a Jupiter megfigyelése várhatóan októberben kezdődik, de a NASA reményei szerint már korábban is elkezdenek adatokat, információkat közölni a Jupiterről. A fő küldetést viszont egyelőre nem kezdte el a szonda, olyan pályát választottak neki, ami nem az azonnali megfigyeléshez a legjobb, hanem a legjobban védi a műszereket a . A Juno 14 naponta közelíti meg a bolygót, nagyon elnyújtott ellipszispályán kering.

A tervek szerint a Juno két évig vizsgálja majd bolygót. A cél az, hogy többet megtudjanak a bolygó és a Naprendszer mintegy 4,5 milliárd évvel ezelőtti keletkezéséről: a Jupiter valószínűleg a legkorábbi bolygók egyike a rendszerben, érdekes lesz látni, miért jöhetett létre, miért maradtak meg felszínén a gázok. Arról, hogy ehhez milyen műszereket használ, és miért pont a Jupitert vizsgáljuk, itt írtunk korábban.