A Nagy Vörös Folt melegíti fel a Jupitert

A Jupiter legemblematikusabb sajátossága a Nagy Vörös Folt nevű légköri formáció, egy nagynyomású anticiklon a déli féltekén, amely nagyjából kétszer akkora átmérőjű, mint a Föld. Most pedig az is kiderült, hogy sokkal forróbb, mint a Jupiter légköre bárhol máshol, és ez lehet a magyarázata annak is, hogy a bolygó légköre összességében is melegebb, mint amit a Naptól való távolsága alapján várhatnánk.

A Jupiter légkörének átlagos hőmérséklete 930 Celsius-fok, kivéve a két pólusát, amelyeket a Napból és az Io nevű holdból származó töltött részecskék által gerjesztett sarki fény melegít. A kutatókat régóta foglalkoztatta, hogyan lehetséges ilyen magas hőmérséklet egy olyan bolygón, amely ötször távolabb kering a meleget adó Naptól, mint a Föld. A számítógépes modellek szerint is hűvösebbnek kellene lenni a bolygón.

A NASA hawaii infravörös távcsöve, az IRTF hőmérsékleti adatait elemző kutatók viszont azt vették észre, hogy a Nagy Vörös Foltnál 370 fokkal melegebb van, mint máshol a Jupiteren. A bolygó teljes légkörének felmelegítéséért a folt alatti turbulencia lehet felelős, egész pontosan a légköri gravitációhullámok és a akusztikus hullámok.

Mindenféle hullámok

Nem az idén felfedezett gravitációs hullámokról van szó, hanem gravitációhullámokról. Ez utóbbi jóval kevésbé titokzatos, egyszerű légköri jelenség. Légköri gravitációhullám akkor keletkezik, amikor egy légtömeg például hegynek ütközik, amely felfelé hajtja, miközben a gravitáció lefelé húzza. Ilyenkor az áramló levegő fel-le mozog, és ahhoz hasonló hullámokat gerjeszt, mint amikor a víz fodrozódik, ha beledobunk egy kavicsot. Az akusztikus hullámok pedig felfelé utaznak, és az általuk kibocsátott energia felgyorsítja a molekulák mozgását, amitől a hőmérséklet megemelkedik.

A Nagy Vörös Folt körüli sűrűségváltozások minden irányba hullámokat lőnek

– mondta James O'Donoghue, a Bostoni Egyetem kutatást vezető tudósa. Szerinte a Jupiter felmelegítéséért nagyobb részt az akusztikus hullámok lehetnek felelősek, mert a gravitációhullámok inkább körbehordozzák az energiájukat a bolygón, minthogy felfelé vinnék, a légkör felé.

A kutatók bíznak benne, hogy a Jupiter körül július elején pályára állt űrszonda, a Juno fog majd tudni további adatokkal szolgálni erről a kérdésről is.

A tanulmány a Nature szaklapban jelent meg.