Gergely
6 °C
23 °C

Pirosra festi saját holdját a Plútó

2016.09.15. 16:04

Amikor egy évvel ezelőtt a New Horizons űrszonda elhaladt a Plútó legnagyobb holdja, a Charon mellett, furcsa vörös foltot vett észre rajta. A kutatók eddig még soha nem láttak még csak hasonlót sem, és alig várták, hogy megfejtsék, mi lehet ennek a titokzatos elszíneződésnek az oka.

Az elmúlt évet töviről hegyire végigelemezték az összes képet, amelyet az űrszonda a Holdról készített. Hosszú hónapon munkájával mára sikerült felállítani egy elméletet, amely megmagyarázza a foltot.

Röviden, a Plútó színezi be legnagyobb holdját metángázzal, amely a kisbolygó légköréből szökik meg a napkitörések miatt.

A kutatók már az elején sejtették, hogy a vörös elszíneződést valamilyen gáz részecskéi okozták és az egésznek köze lehet a napkitörésekhez is. A gond az volt, hogy a Charonon nincs gáz, az a Plútón van. Elképzelhető, hogy a Charon lopja a Plútó lékörét?

Nem egészen. Mivel a Plútó kisbolygó, nem tudja megtartani légkörét. Ha napszél útjába kerül, gravitációja túl gyenge ahhoz, hogy minden légnemű anyagot megtartson. Ez azt jelenti, hogy a metán egy része a Charonon landol. Nem mintha a holdnak nagyobb lenne a gravitációja, a Plútó által elveszített metánnak csak a 2,5 százalékát tudja megtartani.

Ezek a részecskék úgy viselkednek, mintha az űrben lennének. Az egyetlen kivétel, amikor a jeges északi sark fölé kerülnek. Itt elképesztően hideg a tél, emiatt a metánrészecskék nem tudnak úgy viselkedni, mint a hold többi részén. Itt maradnak a jégcsapdában. Számítások szerint másodpercenként 270 milliárd metánrészecske csapódik az északi sarkba.

A probléma azonban nincs megoldva, mert még nem magyarázták meg a piros színt. Amikor eljön a tavasz és minden felmelegszik, a metán elméletileg visszaalakulhat gázzá. De a jelek szerint más történik. A Nap ultraibolya sugárzása reakcióba lép a metánnal, kiüti belőle a hidrogént és CH3 molekulává alakítja. Ez könnyebben lép kölcsönhatásba más molekulákkal, egyre nehezebb és nagyobb lesz, míg végül óriásmolekulává, úgynevezett tholinná alakul. Ez egy olyan anyag, amely  külső Naprendszer nitrogénben dús légköreiben ultraibolya sugárzás, vagy elektromos kisülések hatására keletkezik. Ennek a felhalmozódása okozhatja az elszíneződést a Charonon.