Európa leszállt – vagy lezuhant – a Marsra

Félmilliárd kilométer megtétele és hét hónapnyi repülés után csütörtökön sikeresen Mars körüli pályára állt az ExoMars orosz-európai űrexpedíció műholdja, a Trace Gas Orbiter, azonban a küldetés másik fontos részéről nincs megnyugtató hír: a Schiaparelli leszállóegységgel még a tervezett landolás előtt, a légkörbe lépés közben megszakadt a kapcsolat.

Az Európai Űrügynökség (ESA) darmstadti irányító központjában folyamatosan értékelik az űrszondáról érkezett jeleket, a legutóbbi élő közvetítés szerint éjfél előtt nemigen tudnak meg biztosat a leszállóegység sorsáról. Az ESA bejelentése szerint csütörtökön 10-kor sajtótájékoztatót tartanak a helyzetről.

A Giovanni Schiaparelli olasz csillagászról elnevezett 577 kilogrammos leszállómodul vasárnap vált le szállítóeszközéről, a Trace Gas Orbiter (TGO) űrszondáról. Csütörtök délután hőpajzsot, ejtőernyőt és rakétákat használva fékezett le a bolygó felszínéhez közeledve, miután 21 ezer kilométeres óránkénti sebességgel szerdán belépett a Mars légkörébe. Azt, hogy ezután mi történt, egyelőre senki sem tudja. Annyi biztos, a légkörbe lépés előtt az indiai Giant Metrewave Radio Telescope (GMRT) rádióteleszkóp még vette a leszállóegység jeleit, azonban a tervezett landolás előtt ez a kapcsolat megszakadt. 

A szerda esti sajtótájékoztatón – amit élőben közvetítettek Livestream-en - elhangzott, hogy a Trace Gas Orbiter a várakozásoknak megfelelően működik, az előre eltervezett módon a bolygó körüli elliptikus pályára állt. A leszállóegység sorsa viszont kétséges, az éjszakát az eddig beérkezett adatok elemzésével, illetve a kapcsolatfelvétellel töltik az ESA szakemberei. Kicsit előrevetítve a küldetés esetleges kudarcát, hangsúlyozták, hogy a landolás tulajdonképp egy teszt, amivel az ExoMars 2018 rover landolását készítik elő, és akármi is történt, abból le fogják vonni a szükséges konklúziókat.

A Schiaparellit és az azt hordozó műholdat március 14-én indították el a kazahsztáni Bajkonurból. Az ESA és a Roszkoszmosz expedíciója a várakozások szerint újabb lépéssel hozza közelebb az első Mars-utazást. A modul egyik feladata az lenne, hogy az élet jelei után kutasson a vörös bolygó felszínén, erre elvileg legalább három legfeljebb tíz napja lenne, ennyi ideig bírják ugyanis az akkumulátorai.

Ez utóbbiból adódóan ugyanennyi nap áll rendelkezésre arra is, hogy kiderüljön, működik-e a Schiaparelli, illetve ha megsérült, mekkora  a sérülés mértéke, és mi is történt landolás közben. Három Mars körül keringő műhold, a Mars Express, a Mars Reconnaissance Orbiter (MRO), és a Mars Atmosphere & Volatile Evolution (MAVEN) is készen áll, hogy vegye a Schiaparelli jeleit.