![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
Rájött a szükség, ősemberbarlangot talált
![archeology-crop-2](http://kep.index.hu/1/0/1395/13959/139594/13959488_726530_a1767882aebd7caacb2abaf0a8277c32_wm.jpg)
További Tudomány cikkek
-
Az Eiffel-toronynál is nagyobb aszteroida tart a Föld felé, péntek 13-án lehet a találkozó
- Felszín alatti barlangot találtak a Holdon
- Nem mindegy, mit használunk a kutyánk szobatisztaságra neveléséhez
- Így csavarják el a szívünket a kutyusaink
- Veszélyben a férfiak termékenysége, és ebben is a mikroműanyag a ludas
A becslések szerint 49 ezer éves lehet az az emberi lakóhely, amit egy kényszerű pisiszünetnek köszönhetően tárhattak fel ausztrál régészek, a dél-ausztráliai Flinders-hegység egy barlangjában, Adelaide-től 550 kilométerre északra. A magasan álló sziklában megbúvó rejtekhelyről több ezer kidolgozott használati eszköz és a valaha élt legnagyobb erszényes, a Diprotodon optatum óriáserszényes csontmaradványai kerültek elő. A felfedezésről a kutatást vezető Giles Hamm régész és kollégái számoltak be csütörtökön.
![Clifford Coulthard, Sophia Wilton és Christine Coulthard](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/1395/13959/139594/13959416_54c5bac8dee37870412473ce7b71db6b_wm.jpg)
A barlangot a régész és a helyi törzs, az Adnyamathanhák vezetője, Clifford Coulthard fedezte fel véletlenül csaknem tíz éve, amikor a hegység szurdokait járták be. "Cliffnek ki kellett szállnia a kocsiból, mert szólította a természet. Egy patakvölgyben sétált felfelé, amikor egy gyönyörű forrást talált, és körülötte sziklarajzokat” – mesélte Hamm az ABC televíziónak, hangsúlyozva a mulatságos tényt, hogy az emberi szükség vezetett az ausztrál őstörténet egyik legfontosabb felfedezéséhez. “A szellemek mutatták nekem az utat” – tette hozzá az idős bennszülött. Miután Hamm követte vezetőjét a sziklához, akkor vette észre a körülbelül húsz méter magasan nyíló, kormos plafonú barlangnyílást. “Azonnal arra gondoltunk, hogy ejha, itt emberek valamikor tüzet gyújtottak” – mondta a régész.
A Warratyi sziklamenedék amúgy korábban is ismert volt a helyi őslakosok között, de léte az utóbbi évtizedekben feledésbe merült. A kutatócsoport az újrafelfedezés után kilenc éven át ásott a barlangban, egy méteres mélységig tárva fel a régészeti lelőhelyet. Nagyjából 4300 tárgyat és 16 emlős állat mintegy 200 csonttöredékét fedezték fel.
Az ausztrál őslakosok, az úgynevezett aboriginal törzsek alkotják a világ legősibb, folyamatosan létező – bár civilizációnak épp nem nevezhető – emberi kultúráját. Ők az Afrikából először kirajzó emberek leszármazottai, állítja a Koppenhágai Egyetem szeptemberben megjelent genetikai kutatása. A tudósok azt azonban továbbra is vitatják, hogy hozzávetőleg mikor érkezhettek az első emberek a kontinensre. Az eddig elfogadott nézet szerint mintegy 50 ezer éve, azonban Hamm szerint a 46-49 ezer éves dél-ausztráliai emberi település léte arra utal, hogy az első embereknek már jóval korábban el kellett érniük a földrész északi partjait.
![](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/1395/13959/139594/13959424_f857ba6845c2281f713a25705bfe81c4_wm.jpg)
"Ha csak 50 ezer éve jöttek, akkor nem sok idejük maradt volna, hogy ilyen messze délre eljussanak. Sokkal korábban el kellett kezdődnie a földrész meghódításának, akár 55-60 ezer évvel ezelőtt" – magyarázta Hamm. Az ausztrál régész szerint az eddigi elmélet úgy tartotta, hogy az Afrikából jövő emberek már a szerszámkészítés tudásával érkeztek Ausztráliába. "A barlangban talált, finoman megmunkált csonteszközök, kőbalták, és festett anyagok szerintünk helyi innováció eredményei, mely az itt élő emberek kulturális fejlődésével alakultak ki" – fogalmazta meg a korábbi elmélettel ütköző véleményét Hamm.
![](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/1395/13959/139594/13959458_3e292e1eeb87d68cef618a199c11002d_wm.jpg)
Az új lelőhelyen talált csontok arról is árulkodnak, hogy az ember érintkezett a korabeli hatalmas állatokkal, többek között a Diprotodon optatum nevű két méter magas, több mint 2,5 tonna súlyú erszényessel. A tudósok régóta kutatják, milyen lehetett a kapcsolat az óriás és az ember között, ám a magasan fekvő barlangban talált csontok, melyek fiatal állatra vallanak, arra utalnak, hogy az ember vadászott rá, és mivel a hatalmas állat nem lehetett képes a sziklát mászni, csak a vadászok cipelhették fel zsákmányukat olyan magasra, véli Gavin Prideaux paleontológus, a Flinders Egyetem munkatársa.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)