
Új fotókon a Szaturnusz hatszögletű viharrendszere
Újabb kiváló fotókat lőtt a Cassini űrszonda a Szaturnusz északi félekéjének tetején lévő hatszögről. A korábban is ismert jelenségről ez az eddigi legnagyobb felbontású képsorozat, a NASA kutatói újabb részleteket ismerhetnek meg a vizsgálatukkal – egyelőre ugyanis nem született végleges magyarázat arra, hogy is alakulhatott ki a jelenség. Az biztos, hogy a viharrendszer egyes részein óriási szelek fújnak, és bár kisebb régiókban dinamikus változások mérhetők, a nagy rendszer úgy általában stabilan fennmaradónak mondható.

A szonda az első decemberi hétvégén készítette a felvételeket a gázóriás északi sarka körül kavargó, furcsa formájú viharról. A csaknem húsz évvel ezelőtt, 1997-ben indított Cassini küldetése lassan befejeződik. Épp a most közölt hatszöges felvételek elkészítése után állt rá arra a pályára, amely először a Szaturnusz gyűrűrendszerét érinti, majd a Titán nevű hold módosít rajta annyit, ahogy a szonda a gyűrűk ismételt közeli vizsgálata után 2017. szeptember 15-én a Szaturnuszba süllyedjen.

Az eredetileg 3,4 milliárd dolláros küldetésnek sok fontos momentuma volt (például mikor a Huygens nevű leszállóegységet letették a Titánra), de a kutatók szerint az utolsó pillanatig jöhetnek még újabb csodálatos felvételek és fontos adatsorok. A Cassini nem csak a NASA érdeme, az Európai és az Olasz Űrügynökség is fontos részt vállalt a megépítésében és az üzemeltetésben.
