Frankó az MTA új kutatóháza, csak épp dolgozni nem tudnak benne
További Tudomány cikkek
- 130 éve hunyt el a kalandor természettudós, akinek Karinthy is sokat köszönhet
- Hallucinogén Mikulásra figyelmeztetnek
- Javad Mashreghi kanadai matematikus kapja a Szőkefalvi-Nagy Béla-érmet
- Valószínűleg rosszul tudtuk Jézus születésnapját, az év és a hónap sem stimmelhet
- Megtalálhatták a Mikulás sírját?
Keddi cikkünk után valóságos panaszáradat érkezett levélben, több kutató is azzal fordult hozzánk, hogy nem ártana kicsit árnyalni azt az optimista képet, amit a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) vezetősége festett az új székházról. Tudósításunkban az MTA decemberben átadott Humán Tudományok Kutatóházának bejárásáról írtunk, és érintettünk pár visszásságot a költözéssel kapcsolatban, de úgy tűnik van ott még, ahonnan azok jöttek.
Megírtuk, hogy a meghiúsult bútorbeszerzési tender miatt még nincsenek új bútorok az új kutatói székházban, így a dolgozószobák javarészben bútorozatlanok, illetve a kormánynak eladott várbéli intézetekből a régi, elavult bútorokat hordatták át. Arról is beszámoltunk, hogy egy csőtörés miatt beázás fenyegette a mélygarázs szintjén ideiglenesen ott tárolt, még bedobozolva lévő könyvek egy részét.
A kedd óta beérkezett, részben kétségbeesett, részben szarkasztikus, részben pesszimista hangvételű kutatói levelek arról árulkodtak, hogy ezek a problémák csupán kisebb cseppek a tengerben. A lefolytatott levelezéseket összefoglalva az alábbi pontokba szedtük össze a lényegi kifogásokat:
- akadozik az internetszolgáltatás, a wifi kapcsolat nem stabil, nincs lefedve minden terület;
- egyes kutatóhelyeken egyáltalán nincs internet, sőt, úgy tudni, csak nyárra várható, hogy lesz;
- akadozik a vízellátás is, a vizesblokkok nem használhatóak, ugyanígy a teakonyhák se;
- nem érzik biztonságban az alagsorban/garázsszinten ideiglenesen elhelyezett holmikat (a már említett csőtörés megismétlődésétől tartanak);
- a régészek nem tudnak használni egy másfél méter széles műszert, mivel nem fért be a laborhoz vezető ajtókon – emiatt ajtókeretet kell/kellett bontani;
- a könyvtári raktárak utólag, kényszerűségből kerülnek a földalatti szintekre, mivel az épület tervezésekor csak olvasóterem kialakítására gondoltak;
- egyes becslések szerint a könyveknek csupán 80% fog elférni, még úgy is, hogy egy részüket leselejtezik költözés előtt, a jövőbeni állománygyarapodás elhelyezése nem oldható meg az új helyen;
- a nagy olvasóterem kihasználtsága erősen kérdéses, a kutatók többsége kölcsönzéssel, saját irodájában használja a szakirodalmat;
- indokolatlannak, feleslegesnek tűnik a rengeteg tárgyalóhelyiség is;
- mivel nincsenek bútorok, igazából dolgozni se nagyon lehet, hacsak nem a földön ülve.
Az a fentiek alapján is egyértelmű, hogy a kutatóintézet még nem épp száz százalékig működőképes – ezt mondjuk nem is állította senki a keddi bejáráson, aminek során valami olyasmi hangzott el, hogy nyárra lesz nagyjából minden üzemkész.
Ettől függetlenül szerettük volna, hogy az MTA érdemben reagáljon ezekre a panaszokra, ezért emailben eljuttattuk a kommunikációs osztályhoz a listát, azzal a kérdéssel kiegészítve, hogy ha csak részben állnak meg a fenti panaszok (bár nincs különösebb okunk kételkedni bennük), akkor nem érzik-e úgy, hogy elhamarkodott döntés volt a költözés mielőbbi, a jelek szerint túl korai lebonyolítása, csak azért hogy a kormányzat várba költöztetése ne szenvedhessen halasztást.
Válaszában Simon Tamás, az MTA kommunikációs főosztályának vezetője arról tájékoztatott, hogy az akadémia főtitkársága azonnali információt és indoklást kért a műszaki hibákra, továbbá javaslatot a későbbi esetleges problémák megelőzésére. A főtitkárság utasítást adott a sürgős kárelhárítási feladatok azonnali elvégzésére is, valamint kérik a kutatókat, hogy az épülettel kapcsolatos kérdésekkel, garanciális javításokkal keressék az MTA Projektirodáját.
Simon Tamás hangsúlyozta, hogy a költözés még folyamatban van, időbe telik, amíg minden a helyére kerül, és mindenki megbarátkozik egy ilyen „okosépülettel”. “Az is nyilvánvaló, hogy számos mostani kérdésre – például hogy milyen lesz az olvasóterem kihasználtsága – működés közben születik majd válasz” – fogalmazott a főosztályvezető.
“Az épülettel kapcsolatos kezdeti műszaki problémáktól függetlenül fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy nem kell menekülnünk a Várból. A kormány megvásárolta az épületeket 9,4 milliárd forintért, és az előzetes megállapodás szerint január végéig kell kiköltöznünk. A szerencsétlen bútorközbeszerzés sajnos valóban megnehezíti a költözést, de ezt el is mondtuk a sajtótájékoztatón. A régi bútorait tudomásom szerint bárki átviheti, tehát tud dolgozni az új épületben is” – tette hozzá Simon.