Három betegség, ami 10 éven belül tömegkatasztrófát okozhat

Egyelőre szerencsére csak potenciálisan: a jövő járványaival kapcsolatban illetékes nemzetközi szervezet, a Cepi (Coalition for Epidemic Preparedness Innovations) nevezte meg azt a három betegséget, amelyekre szerintük a legsürgősebben fel kellene készülni, mielőtt tényleg akuttá válik a helyzet. Értékelésük szerint mindhárom súlyos egészségügyi kockázatot jelent, ezért a lehető leggyorsabban meg kell kezdeni az oltóanyagok kifejlesztését.

Íme, a legveszélyesebb három vírus:

• Mers: teljes magyar nevén közel-keleti légúti koronavírus. 2012-ben volt az első ismert megjelenése, fő bázisa Szaúd-Arábia és a Közel-Kelet, de már Ausztriában is találkoztak vele. Eredetileg denevérektől eredhet, de az ember a tevén keresztül fertőződött meg, Tünetei a SARS-hoz hasonlóak. 2015-ben világszinten 1500 megbetegedés volt, a fertőzöttek között a halálozási ráta magasabb, mint 30 százalékos.
• Lassa-láz: vérzéses láz, Nyugat-Afrikából ered, Nigériában észlelték először 1969-ben. Patkányoktól származik, de emberről emberre is terjed. 5-ből 4 eset tünetmentes, akiknél azonban megjelennek a szimptómák, nagyon súlyos a lefolyás, az esetek 16-45%-a halállal végződik. A becslések szerint évi 5000 halálos áldozata lehet.
• Nipah vírus: vírusos agyvelőgyulladás malajziai eredettel. 1999-ben azonosították először, sertésektől ered. A megfertőzött ember elesetté válik, még eszméletét vesztve is remegések és görcsök kínozzák, és ha meg is gyógyul, sokáig bizonytalan marad az izommozgása, és később is visszaeshet.

Mivel ezek a fertőzések egyelőre viszonylag kis számban jelentkeztek, ráadásul jellemzően a szegényebb, fejletlenebb területeken, piaci alapon a gyógyszerfejlesztőknek egyáltalán nem állna érdekükben ezekre összpontosítani az erőforrásaikat – írja a BBC.

A Cepi ezért fókuszált projektekben igyekszik előteremteni a tőkét a megfelelő oltóanyag kifejlesztéséhez. Idáig 460 millió dollárt gyűjtöttek össze, a most zajló davosi világgazdasági fórumon további 500 milliót szeretnének összekalapozni, hogy felgyorsítsák a kutatásokat. Egy-egy hatékony oltóanyag kifejlesztése simán több százmillió dollár lehet, átlagosan tíz évig is el szokott tartani, amíg nulláról eljutnak a beadható védőoltásokig.

Ehhez képest elég ambiciózusan hangzik a cél: öt éven belül mindhárom megnevezett vírusra két oltóanyagot is szeretnének kifejlesztetni. A terv, hogy legalább kísérleti szakaszban lévő vakcinákat tudjanak gyorsan küldeni, ha valahol valóban kitör egy komoly járvány.

Az összesen 11 ezer áldozatot szedő ebola ellen végül sikerült kifejleszteni egy védőoltást, igaz, csak akkorra, amikor a járvány már magától is a végefelé járt. És az ebolával, bármilyen félelmetes is volt, még viszonylag szerencsénk is volt: a higiéniás szabályokkal elég jól visszaszorítható a betegség – arról, hogy ez hogy nézett ki Afrikában a gyakorlatban, guineai riportunkban olvashatnak. A zikához hasonlóan ez sem terjedt a levegőben; egy légi úton terjedő vírusfertőzés azonban sokkal súlyosabb veszélyekkel járna.

A megbetegedettek között kiemelkedően magas halálozási mutatókat hozó új vírusfertőzések mostanában többnyire nem tudtak igazán gyorsan terjedni; a globalizáció azonban egyre nagyobb fertőzési kockázatot jelent, és egy mutációval az idáig nagyjából veszélytelennek számító vírusok is katasztrofálisak lehetnek.