Agybarázdáink határozzák meg a személyiségünket

Évezredek óta égeti a vágy az emberiséget, hogy a személyiségjegyeket valami mással is összekösse, és a csillagok állásától a kézírásig sok mindenben keresték a megoldást. Szerencsére ma már elérhetők azok az eszközök, amelyekkel a testen belül is kutakodhatunk, és az agy igazán jó jelölt arra, hogy valamit megtudjunk a tulajdonságainkról.

A Social Cognitive and Affective Neuroscience című szaklap aktuális számában publikált tanulmány amerikai, brit és olasz szerzői 500 ember agyáról készült felvételek adatbázisát elemezték, és ezek kapcsolatát keresték a pszichológusok által meghatározott öt nagy személyiségjeggyel: az érzelmi stabilitással, az extraverzióval, a nyitottsággal, a barátságossággal és a lelkiismeretességgel – írja az MTI.

A kutatók elsősorban az agykéreg anatómiai eltéréseit figyelték három szempontból: a vastagság, a felület nagysága és a barázdáltság szempontjából, valamint azt, hogy ezek miként függnek össze a személyiségfaktorokkal.

„Az evolúció úgy alakította az agyszerkezetet, hogy maximalizálta az agyfelületet és a redőzöttséget azon az áron, hogy a kéreg így egyre vékonyabb lett. Olyan, mintha egy gumilapot nyújtanánk és hajtogatnánk, növekszik a felület, a lap viszont egyre vékonyabb lesz, ezt hívjuk a kéregnyúlás hipotézisének” - magyarázta Luca Passamonti, a Cambridge-i Egyetem klinikai idegtudományi tanszékének kutatója.

Antonio Terracciano, a Floridai Egyetem professzora hozzátette, hogy ez az alapvető evolúciós folyamat tette lehetővé, hogy az emberi agy gyorsan növekedjen, ám beférjen a lassabban növő koponyába.

Ugyanez játszódik le, amikor a csecsemőből gyerek, és végül felnőtt lesz: a kéregvastagság csökken, az agyfelület és a redőzöttség növekszik

Ahogy az évek múlnak, az érzelmi labilitás csökken, vagyis az ember egyre jobban kezeli az érzelmeit. Ezzel párhuzamosan fejlődik ki a lelkiismeretesség és a barátságosság, az ember az évekkel egyre felelősebb és béketűrőbb lesz.

A kutatók azt találták, hogy az érzelmi labilitás, vagyis a neurotikusság, ami hajlamossá teheti az embert a pszichiátriai zavarokra, összefügg az agykéreg egyes területei, például a prefrontális és a halántéki kéreg nagyobb vastagságával, valamint kisebb felületével és barázdáltságával.

Ezzel szemben a nyitottság személyiségfaktora, mely a kíváncsiságot, a kreativitást, a változatosság és az újdonságok kedvelését takarja, éppen az ellenkező méretjegyekkel függ össze: a prefrontális kéreg egyes területei vékonyabbak, nagyobb felületűek, barázdáltabbak.